unokaöcs
unokaöcs főnév (rendsz. birtokos személyraggal)
1. Fiatalabb unokafivér <idősebb unokatestvéréhez való viszonyában>. Együtt járt iskolába unokaöccsével. A két unokaöcs természete merőben ellenkező volt. (Jókai Mór) A féltékeny Mosca gróf jegyese szalonjába lép, s az asszonyt szép unokaöccsével együtt ülve találja. (Kuncz Aladár)
2. <Nagybátya v. nagynéni szempontjából:> testvérének nála fiatalabb fia. Unokaöccse nála nevelkedett. Meg kellett őt vigasztalni a hálátlan unokaöcs stiklije után, mely… ágyba döntötte. (Babits Mihály)
