unokatestvér
unokatestvér főnév (rendsz. birtokos személyraggal v. többes számban)
1. Olyan vérrokonsági viszonyban levő személyek egyike <egymáshoz való viszonyukban>, akiknek az apjuk v. az anyjuk egymásnak testvére. Első (fokú) unokatestvér. Hányan vagytok unokatestvérek? Gyakran találkozom unokatestvéreimmel. Danaos leányai futnak unokatestvéreik elől. (Péterfy Jenő) Unokatestvérrel, sógorral nem mindenki tartja az atyafiságot. (Móra Ferenc)
2. <Néhány állandósult szókapcsolatban:> Második v. másodfokú unokatestvérek: másodunokatestvérek; harmadik v. harmadfokú unokatestvérek: azok, akiknek szülei másodfokú unokatestvérek.
Szóösszetétel(ek): másodunokatestvér.
unokatestvéri.
