üvöltözés
üvöltözés főnév -t, -ek, -e [ë, e] (hangutánzó)
Az üvöltöz igével kifejezett cselekvés, (hang)megnyilvánulás, az a tény, hogy vki, vmi üvöltöz; fülsértő ordítozás. Dühös, fájdalmas üvöltözés; a kutyák üvöltözése. Ide hallatszik a farkasok üvöltözése. Völgyeken Üvöltözéssel búgtak a szelek. (Vörösmarty Mihály) || a. (bizalmas, túlzó, rosszalló) Ilyen hangú, kellemetlen, durva kiabálás, ordítozás. Az őrök üvöltözése a foglyokkal.
üvöltözésű.
