Alexandrosz
Alexandrosz 1. Legismertebb közülük Nagy Sándor, Macedónia királya, aki Kr. e. 356-323 között élt. Miután apja, Macedóniai Fülöp 336-ban merénylet áldozata lett, Sándor követte a trónon. 334-ben megszabadította a g. városállamokat a perzsáktól, majd a következő évben Isszosz mellett döntő győzelmet aratott III. Dárius perzsa király felett. Ezzel az akkori K korlátlan ura lett. Közel 70 várost alapított, köztük Alexandriát. A 1-2Makk néven is nevezi Nagy Sándort (1Makk 1,1-9; 6,2). Dán név szerint ugyan nem említi, de róla beszél, mint a g. világbirodalom megalapítójáról, a könyv több látomása. Közülük legismertebb a »kecskebak« (Dán 8,5-8), amelyről később a 21. vers nyíltan meg is mondja, hogy az a »g.-ök királya«. Sőt a következő vers még azt is hozzáteszi, hogy a népéből négy királyság lesz. Világhódító útján, 33 éves korában Babilonban érte utol a halál. Maláriát kapott. Az ő nyomán indult el a g. nyelv és kultúra az akkor ismert világban, hogy bevezesse a HELLÉNIZMUSt. Hogy a g. nyelv világnyelv lett, ez nagyban segítette a keresztyénség elterjedését. Mivel a seregéhez sok zsidó is csatlakozott, ez erősen hozzájárult a g. DIASZPÓRA kialakulásához, ami szintén segítette a keresztyénség elterjedését.
Josephus Flavius a Zsidók története c. művében szintén elmondja, hogy Nagy Sándor a palesztinai hadjárata során ellátogatott Jeruzsálembe is és hozzájárult a Garizim-hegyi templom építéséhez (XI.8.5). De ezt az elbeszélést az utóbbi időben erősen kétségbe vonják.
2. A Makkabeus korból ismerjük Alexander Balasz nevét (1Makk 11,10). Korábban Szmirnában élt és I. Demetriosz ellenfelei őt használták fel a trón megdöntésére. Azt a legendát terjesztették róla, hogy Antiokhosz Epiphanész fia és ezen a címen tarthat igényt a trónra. Így lett a királyi vérből származó Demetriosz Szótér legyőzése után Szíria királya Kr. e. 150-145-ig. A Makk Jonátán főpappal kapcsolatban említi őt. Balaszon később az sem segített, hogy Kleopátra leányát vette nőül. Négy év múlva II. Demetriosz visszavette tőle a bitorolt trónt. Josephus Flavius elmondja róla, hogy végül Arábiába menekült, ahol orvgyilkosság áldozata lett (XIII.2,4).
3. Josephus említi Alexandrosz Jannaiosz hasmóneus herceget, aki mint pap-király uralkodott Kr. e. 104-76-ig.
4. II. Arisztobulosznak is volt egy hasonló nevű fia.
5. Nagy Heródes ilyen nevű fiát kötéllel fojtatta meg, Kr. e. 7-ben - olvassuk Josephusnál (XVI.11,7).
6. Az ÚSZ-ben így hívták Cirénei Simon egyik fiát (Mk 15,21). A gyülekezet előtt ismert személy. Az apjával történt események után bizonyára szintén keresztyén lett.
7. A Pétert vallató nagytanácsban a főpapi család egyik tagja szintén Alexandrosz volt (ApCsel 4,6).
8. Keveset tudunk arról a Sándorról, akit az ötvösök zavargása idején Efezusban a zsidók felállítottak az emelvényre, hogy mondjon védőbeszédet. De amikor a tömeg felismerte, hogy ő is zsidó, még nagyobb tüntetésbe kezdett (ApCsel 19,33-34).
9. Timótheusnak említi Pál, hogy egyesek a hit dolgában hajótörést szenvedtek. Ezek közül való Hümenaiosz és Alexandrosz, akiket átadott a Sátánnak (1Tim 1,19-20).
10. Alexandrosz volt a neve annak a rézművesnek, akiről azt írja Pál, hogy »sok rosszat követett el ellenem«, és megfizet neki majd az Úr cselekedetei szerint« (2Tim 4,14).
BF
