Ariadné
Ariadné – krétai királylány, Minósz és Pasziphaé lánya. Első látásra beleszeretett a daliás Thészeuszba, aki a Minótaurosznak szánt áldozatokkal jött Athénból. Daidalosz tanácsára ~ az ifjúnak egy pamutgombolyagot adott, s az a letekert fonal segítségével kitalált a labirintusból, miután a szörnyet megölte. Kiszabadítva az athéni túszokat, Thészeusz hajón elmenekült, s magával vitte a szerelmes ~t, ahogy eleve megígérte neki. Útban Athén felé kikötöttek Naxosz szigetén; az álomba merült ~ arra ébredt, hogy a görög sereg továbbhajózott, s ő egyedül maradt. A kétségbeesett lányra hamarosan rátalált Dionüszosz, megvigasztalta szerelmével, s végül feleségül vette. Gyermekeik voltak Thoasz, Sztaphülosz és Oinopión. – Thészeusz érthetetlen és hitvány szószegése, amely ~ cserbenhagyásában nyilvánult meg, a legcsúnyább folt a hős jellemén, s már az ókorban igyekeztek magyarázatot találni rá. Feltételezték, hogy Dionüszosz beleszeretett ~ ba, és vagy kitörölte Thészeusz elméjéből a lányt, vagy megjelent neki, s egyenesen megparancsolta, hogy távozzék, vagy ~nak sugallta, hogy maradjon Naxoszon, mert ő akarja feleségül venni. Mások azt állították, hogy a dolgok egészen eltérő módon estek. Thészeusz meghódította Krétát Minósz utóda, Deukalión2 alatt, akkor vette feleségül a király húgát, ~t, s ő nemzette vele a fentnevezett fiakat. A köztudat s a művészetek mindenesetre az első verziót tekintik mérvadónak; Ovidius Hősnők levelei c. költői ciklusában és Catullus egyik költeményében ~ szenvedélyes haraggal vádolja kegyetlen és hálátlan szerelmesét. Corneille, Kotzebue és Schlegel drámai művekben dolgozták fel a történetet. – Az ókorból a legszebb emlék egy hellenisztikus szobor az alvó ~ ról. Monteverdi Arianna c. operájának egyetlen fennmaradt részlete a magára hagyott hősnő megrendítő panaszos áriája. Händel, Scarlatti, Haydn és Richard Strauss operáiban már megjelenik a feloldás, a szabadítására érkező Dionüszosz, ahogy ez a mozzanat ihlette Tiziano és Tintoretto nagyszabású vásznait is.
IX C2
)
IX C2
