Pénelopé
Pénelopé – ithakai királyné, Ikariosz akarnaniai király és Periboia lánya. Szerelemből lett a rangban szerényebb Odüsszeusz felesége, aki hozományul kapta vele Ithaka és a környező szigetek királyságát. Mikor férje elvonult a trójai háborúba, ~ egyedül maradt kisfiukkal, Télemakhosszal. Mivel Odüsszeusz húsz évig távol maradt, idővel kérők gyültek hozzá, a sziget, a környező szigetek és a szárazföld előkelő nemes ifjai, és szorongatták, hogy válasszon férjet közülük. ~ azzal halogatta a döntést, hogy előbb megszövi apósának, az agg Laertésznek halotti leplét, de amit nappal szőtt, éjjel fölfejtette. Hűségét megjutalmazta a sors, Odüsszeusz visszatért és fiával, a férfivá serdült Télemakhosszal együtt megölte a házukat fölemésztő kérők hadát. A Homérosz utáni hagyomány szerint ~ férje utóbb újra útra kelt, hogy a vérbűnt (vagy Poszeidón haragját) kiengesztelje; hazatérve Kirkétől született fia ölte meg, Télegonosz, s ez végül ~ vette feleségül; gyermekük, Italosz lett Itália névadója. Más hagyományok szerint Odüsszeusz többé nem tért vissza hazájába. – ~ Homérosz Odüsszeia c. eposza nyomán lett a hitvesi hűség ragyogó jelképe az európai tudat számára; alakja nem sokat módosult a férje történetét feldolgozó számos újkori műben sem. Ugyanakkor néhány ókori forrás hűtlenséggel gyanúsítja őt, azt állítják, hogy igenis engedett egyik-másik kérőnek, sőt talán mindnek, s így lett Pan (görögül a.m. 'minden') isten szülője. – A kevés számú ókori ábrázolás közül talán a legismertebb az a vázafestmény, amely az apósa leplét szövő ~ mutatja Télemakhosz társaságában. Az újkorban ezt a témát Luca Giordano festette meg. Talán legszebb zenei portréja Monteverdi Odüsszeusz hazatérése c. zenedrámájából rajzolódik ki; ezen túl Alessandro. Scarlatti, Galuppi, Piccini, Cimarosa és Fauré egy-egy operájának lett a címszereplője. 
VI A3, VI B2
)
VI A3, VI B2
