Romeo
Romeo – veronai ifjú, a tekintélyes Montague1 család tagja, a Romeo és Júlia című tragédia egyik címszereplője. Róza utáni ábrándos és reménytelen epekedéséből hírtelen támadt, valódi szerelem gyógyította ki. Capuleték bálján, ahová álarcosan ment, mert e család és az övé közt régi ellenségeskedés dúlt, meglátta és megszerette a ház urának lányát, Júliá1t és az is őt. Még az éjszaka megvallották egymásnak szerelmüket, másnap pedig ~ gyóntatója, a derék Lőrinc barát hajlandó volt titokban összeadni őket. Még aznap délután Júlia unokabátyja, az izgága Tybalt az utcán belekötött ~ba és barátjába, Mercutióba. Az utóbbit orvul leszúrta, és ezáltal az érthető okokból vonakodó ~t is belekényszerítette a párbajba, ám ebben a viadalban ő hagyta ott a fogát. A város hercege száműzetésre ítélte ~t, s az másnap már kénytelen volt Mantovába távozni, épp csak a kurta nászéjt tölthette együtt ifjú feleségével, a Dajka1 cinkos segítsége jóvoltából. Két nap múlva szolgája, Baltazár1 Júlia halálhírét hozta neki; ugyanakkor egy végzetes véletlen miatt nem jutott el hozzá Lőrinc barát megnyugtató üzenete, miszerint kedvese csak tetszhalott, s rövidesen férjénél lesz. ~ így visszalopózott városába, éjnek idején behatolt a Capuletek kriptájába, és halottnak vélve a ravatalon fekvő Júliát, méreggel megölte magát, mielőtt az felébredt volna tetszhalálából. Júlia magához térve ~ tőrét döfte saját szívébe. - A kamaszkorból épphogy kinőtt ~t a szerelem szinte órák alatt férfivá érleli, aki a maga és mások sorsát eldöntő lépéseket tesz, de a végzet, amely a családi viszály, a rákényszerített párbaj és egy sor fatális véletlen képében jelentkezik, kiragadja kezéből sorsa irányítását. A tragédia tehát nem ~ jelleméből fakad, se a mű más szereplőiéből, ahogy pl. Othello, Hamlet1 vagy Lear esetében; a darab igazában vígjátéknak indul, s csak a harmadik felvonástól jelentkeznek a szomorú vég előjelei.
