efezusi özvegy, az
efezusi özvegy, az: tréfás mese (→ reális mese) az asszonyi hűtlenségről. Egy özvegy éjjel-nappal gyászol férje sírjánál. A közelben akasztott embert őriz egy lovag (katona). Az őriző élete veszélybe kerül, mert a holttestet valaki ellopja. A gyászoló özvegy felajánlja szerelmét és férje holttestét, így a lovag megmenekül (AaTh 1510). Indiai eredetű, a latin irodalomból is ismert (Petronius, Satyricon 111. és 112.), Európa-szerte elterjedt történet, már középkori példatárainkban is előfordul (Vitry, Pauli), nálunk feltehetően → Ponciánus históriájából került a szájhagyományba. A Székelyföldön a 18. sz. óta vannak róla feljegyzéseink. – Irod. Krausz Sámuel: A hűtlen özvegyasszony irodalmáról (Ethn., 1904); György Lajos: A magyar anekdota története és egyetemes kapcsolatai (Bp., 1934); Tubach, F. C.: Index exemplorum (Helsinki, 1969, FFC 204).
Kovács Ágnes
