juhpor
juhpor: a legelőn, a juhászszállásokon összesepert juhtrágya, amelyet tüzelésre használtak. Fűtöttek vele a Kis- és a Nagykunságban, a Hortobágyon és a Nagysárréten a pásztorszállásokon, de a falvakban is, főként kemencékben. Az edények égetéséhez juhnyírást használtak a nádudvari feketekerámiát készítő fazekasok is. Az → árvaganéhoz hasonlóan felhasználták → tőzeg készítéséhez is. – Irod. Ecsedi István: A Hortobágy puszta és élete (Debrecen, 1914); Szűcs Sándor: A nagysárréti juhászat (Debreceni Szle, 1937); Gunda Béla: Tőzeg szavunk tárgytörténetéhez (Magy. Nyelvőr, 1951).
Szabadfalvi József
