ugar, ugarforduló, ugarnyomás
ugar, ugarforduló, ugarnyomás: a nyomásos gazdálkodási renszerben az egy évre pihentetés céljából vetetlenül hagyott szántóföld. Szemben a → parlaggal, az ugar mindig talajművelés (szántás) és időszaki legeltetés mellett pihentetett földet jelent. Így vált a nyomásos gazdálkodás egyik alapvető tényezőjévé. Trágyázást egyáltalán nem vagy csak kismértékben igényel, tehát ugyanazon a területen az évről évre történő gabonatermesztés csak a talaj időszaki és rendszeres pihentetésével folytatható. Mo.-on a paraszti gazdaságokban a 14. sz.-ban vált általánossá az ugarhagyás, s egészen a 19. sz. derekáig általános maradt országszerte. Némely elmaradottabb vidéken még a 20. sz.-ban is fellelhető. Az ugarnak két változata ismeretes: a → fekete ugar és az ebből kialakult → zöld ugar, mely utóbbi a → javított háromnyomásos rendszer jellemzője. Ugarnak nevezik helyenként a pihenő szántóföldet felverő gazt, gyomot is úgarosodik, azaz gyomosodik. (még: ugarvetemények, → szántás) – Irod. Bakács István: Az ugarföld megművelésének kérdése és a magyar kormányhatóságok (Levéltári Közl., 1946); Kniezsa István: Szláv jövevényszavaink a gazdasági élet köréből (Magyar Nyelv, 1950); Wellmann Imre: Földművelési rendszerek Magyarországon a XVIII. században (Agrártört. Szle, 1961).
Török Katalin
