vas (a néphitben)
vas (a néphitben): Sok európai és Európán kívüli nép mágikus erőt tulajdonít a vasnak és a vasból készült szerszámoknak. Solymossy Sándor felfogása szerint a vas mágikus erejébe vetett hit akkor jött létre, amikor az emberek a vassal megismerkedve azt tapasztalták, hogy az új fém erősebb, mint a kagyló-, kő- és bronzeszközök. A vassal dolgozóknak, a kovácsoknak is természetfeletti erőt tulajdonítottak: a régi török népeknél a kovács fejedelem volt, a szibériai népeknél pedig a sámán néha egyúttal kovács is. A magyar néphitben a vasat és a vastárgyakat → mágikus tárgyként, → mágikus eljárások eszközeiként használták: a → rontás megelőzésére vagy gyógyítására (→ népi gyógyászat). Pl. a bölcsőbe vasdarabot tettek, hogy a gyermeket meg ne ronthassák, → szemverés ellen a kovácstól hoztak abból a vízből, melybe az a tüzes vasat mártogatja. Másutt azért használják a vasat, mert erős: a kikelt csirkéket pl. vasra tették, hogy ők is erősek legyenek. A → patkó egész Európában a közhiedelem szerint szerencsét hoz, vasból készült éles tárgyakat a → vihar elűzésére használnak. – Irod. Solymossy Sándor: A vas babonás ereje (Ethn., 1933).
Diószegi Vilmos
