Tábori csendőrség
Tábori csendőrség: a legjelentősebb m. kat. rendészeti szerv a II. vh. idején. A ~-et tényleges és tartalékállományból szervezték, felállítására mozgósításkor, ill. háború esetén került sor. Tev-ét őrsökbe, osztagokba szervezve, a magasabb kat. pság-okhoz beosztva folytatta. Legfontosabb feladata a kémelhárítás és hírszerzés mellett a hds. belső rendjének, fegyelmének fenntartása volt. Első ízben, kisebb-nagyobb megszakításokkal, 1938-41 között alkalmazták. 1941.jún-tól 1945 tavaszáig folyamatosan funkcionált. Állományába kb. 1500-2000 cső. tartozott, tev-üket a →Honvéd Vezérkar 2.o-án létrehozott táb. rendészeti alo. vezetője, a táb. rendészet főnöke irányította. Együttműködött az →Államvédelmi Központtal. 1943.jan. után egyre nagyobb jelentőségre tett szert. A →nyilas hatalomátvétel után elsődleges feladata a hds. bomlásának megakadályozása lett. Tagjait szinte korlátlan fe.használati jog illette meg. – 1944 őszén a másik kat. rendészeti szervvel, a csapatcsendőrséggel, vmint különböző rendőri alakulatokkal Tábori Biztonsági Szolgálattá vonták össze. ⬩ SzS, 1133.
