Tábori lelkészet
Tábori lelkészet: a katonák lelki gondozására az egyházmegyéktől elkülönülten működő egyházi szervezet. A →Honvédségnél békeidőszakban tényleges, háború idején még tart. táb. lelkészek is szolgáltak. A görög és r.k. kat-k lelki gondozását a R.k. Táb. Püspökség, a ref., ev. és unitárius katonákét az 1923.febr.1-én felállított a közös Prot. Táb. Püspökség szervezte. A Honvédség felépítésének megfelelően hét vezető kerületlelkészi beosztást szerveztek, ahol egy vagy két r.k. és egy ref. vagy ev. lelkész pásztorkodott, és irányította a kisegítő polg. lelkészeket. Lelkészek szolgáltak még a kat. kórházaknál és a tanintézeteknél. 1941-ben szétválasztották a hátország és a hadra kelt sereg lelkészi szervezetét, több mint 600 tart. lelkészt hívtak be, akik lelkész fhdgy-i beosztásban ált. az egészségügyi alakulatoknál tevékenykedtek. – A táb. lelkészek egyházi és állami funkciót töltöttek be, egyházi és kat. fegyelmi felelősség alatt álltak. Munkájukat önállóan végezték. Feladatuk volt a vasár- és ünnepnapi istentiszteletek, a nemzetvédelmi előadások tartása, a halottak anyakönyvezése, a temetési szertartások ellátása, a levelezés a hozzátartozókkal, a posta ellenőrzése és cenzúrázása, szükséghelyzetben kat. feladatok teljesítése. Többen →hadifogságba estek, ill. a háború végén sokan közülük elhagyták az országot. ⬩ VJ, 1134.
