SZATMÁR VÁRMEGYE.
SZATMÁR VÁRMEGYE. Comitatus Szatmariensis, 
. – Bonfin Zathmárnak nevezi; Istvánfy pedig Libr. XXI. Szacmárnak. Nevezetét vette vólt erősségétől Szatmártól. Fekszik napkeletre Erdély Országnak szomszédságában, délre Szolnok, és Kraszna Vármegyék mellett, ’s az úgy nevezett Bikkóldal hegye által választatik-el; napnyúgotra majd Bihar, majd a’ Szabolts Vármegyebéli Nyírség határozza; északra pedig Tisza vize, Ugocsa, és Máramaros Vármegyék által keríttetik. Hoszsza e’ Vármegyének, ha Piskóltztól Felső Bánya felé vétetik, 14 mértföldet tészen; ha pedig máshonnan mérettetik, 15 mértföldet is felűlhalad. Szélességét Kraszna, és Tisza vizétől vévén, legnagyobb; egyébaránt alig terjed hét mértföldnyire, néhol pedig még keskenyebben határoztatik. Vidékje e’ 321Vármegyének, ha napkelet, dél, és észak felől való határ széleit kiveszed, többnyire térséges; délre magas, és hoszszú Bikkoldal hegye keríti, mellynek alsó részét szőlős kertek, és gyümöltsös fák ékesítik, ’s Bikkallyának neveztetik. Általellenben, Szamos vizén túl van a’ Fekete hegy, melly az alatta épűltt Városoktól, és Faluktól is neveztetik, ’s a’ Lakosoknak majd arany, és ezüst bányákkal, majd borral, és gyümöltsökkel hajt hasznot, ’s külömbféle kútfőkkel is kedveskedik. Nevezetesebb erdőji délre a’ Nyírségben, Piskoltól a’ Tisza felé terjednek; a’ többi része e’ Vármegyének leginkább térségekből áll. Nevezetesebb folyó vizei 1. Tisza vize, melly e’ Vármegyét Zempléntől elválasztya; 2. Kraszna vize, melly az Ecsedi tavat formálta; 3. Szamos vize, melly Erdőszádnál foly Erdélyből e’ Vármegyébe; vize Kraszna vizénél tisztább, ’s valamint amazok, úgy ez is külömbféle halakkal, és vízi állatokkal elég gazdag. 4. Lapos vize; 5. Szeszár patakja, melly a’ bányákban kiváltképen hasznos. Valóságos képét e’ Vármegyének lásd Görög, és Kerekes Urak által Bétsben kiadott földképen. Orvosi, és savanyú vizek is nevezetesek vagynak e’ Vármegyében, mellyek tulajdon neveik alatt fordúlnak-elő. Levegője egésséges, bora bőven terem, és óltsó; gyümöltsök sok van, vadászattyok Kárpáthegyének határjánál jeles; halakkal, ’s madarakkal is eléggé bővelkednek. Bányáik gazdagok, ’s kivévén némelly homokos részeit e’ Vármegyének, valóban óltsó, és alkalmatos lakást szolgáltat. Mindöszve 280 lakó helyek vagynak benne, ’s az Egri, és a’ Munkátsi Püspöki Megyékhez tartozik.
. – Bonfin Zathmárnak nevezi; Istvánfy pedig Libr. XXI. Szacmárnak. Nevezetét vette vólt erősségétől Szatmártól. Fekszik napkeletre Erdély Országnak szomszédságában, délre Szolnok, és Kraszna Vármegyék mellett, ’s az úgy nevezett Bikkóldal hegye által választatik-el; napnyúgotra majd Bihar, majd a’ Szabolts Vármegyebéli Nyírség határozza; északra pedig Tisza vize, Ugocsa, és Máramaros Vármegyék által keríttetik. Hoszsza e’ Vármegyének, ha Piskóltztól Felső Bánya felé vétetik, 14 mértföldet tészen; ha pedig máshonnan mérettetik, 15 mértföldet is felűlhalad. Szélességét Kraszna, és Tisza vizétől vévén, legnagyobb; egyébaránt alig terjed hét mértföldnyire, néhol pedig még keskenyebben határoztatik. Vidékje e’ 321Vármegyének, ha napkelet, dél, és észak felől való határ széleit kiveszed, többnyire térséges; délre magas, és hoszszú Bikkoldal hegye keríti, mellynek alsó részét szőlős kertek, és gyümöltsös fák ékesítik, ’s Bikkallyának neveztetik. Általellenben, Szamos vizén túl van a’ Fekete hegy, melly az alatta épűltt Városoktól, és Faluktól is neveztetik, ’s a’ Lakosoknak majd arany, és ezüst bányákkal, majd borral, és gyümöltsökkel hajt hasznot, ’s külömbféle kútfőkkel is kedveskedik. Nevezetesebb erdőji délre a’ Nyírségben, Piskoltól a’ Tisza felé terjednek; a’ többi része e’ Vármegyének leginkább térségekből áll. Nevezetesebb folyó vizei 1. Tisza vize, melly e’ Vármegyét Zempléntől elválasztya; 2. Kraszna vize, melly az Ecsedi tavat formálta; 3. Szamos vize, melly Erdőszádnál foly Erdélyből e’ Vármegyébe; vize Kraszna vizénél tisztább, ’s valamint amazok, úgy ez is külömbféle halakkal, és vízi állatokkal elég gazdag. 4. Lapos vize; 5. Szeszár patakja, melly a’ bányákban kiváltképen hasznos. Valóságos képét e’ Vármegyének lásd Görög, és Kerekes Urak által Bétsben kiadott földképen. Orvosi, és savanyú vizek is nevezetesek vagynak e’ Vármegyében, mellyek tulajdon neveik alatt fordúlnak-elő. Levegője egésséges, bora bőven terem, és óltsó; gyümöltsök sok van, vadászattyok Kárpáthegyének határjánál jeles; halakkal, ’s madarakkal is eléggé bővelkednek. Bányáik gazdagok, ’s kivévén némelly homokos részeit e’ Vármegyének, valóban óltsó, és alkalmatos lakást szolgáltat. Mindöszve 280 lakó helyek vagynak benne, ’s az Egri, és a’ Munkátsi Püspöki Megyékhez tartozik.
