A harc eredménye
A harc eredménye
Az iskola tehát elég nagy zajjal indúlt meg s magára vonta a figyelmet. Egészen azt a benyomást keltette, hogy a hol a részleteken vitáznak, ott maga az irány nem is kérdéses. Pedig ez emberek nagy dolgot mertek; szerencsére nem ismerték erejök csekélységét. Hadat üzentek a rímnek, mely nélkül pedig a közönség nem is tudott képzelni verset; idegen mértéket hoztak be, mely idegenszerű prozódiát is kivánt, más lüktetésű a ritmusa, benne a szók természetes hangsúlyát el kell fojtani és más szótagokra vetni nyomatékot. Képtelenség lett volna azt hinni, hogy e formákat valaha az egész nép megszereti. Érezték is ezt klasszicistáink s a humanista tudós elfogúltságával csak kevés számú választottakra számítottak, a latin iskolát végzettekre. »Gyömbért viszek, nem nektek való!« – kiálta Rájnis a Kalaúz előszavában a »tudatlanok«-nak és csak a »tudós magyarok«-hoz fordúl. A költészetet »poétai tudomány«-nak nevezik. E humanista felfogásban benne volt a klasszikai iskola egész jelleme és végzete, mert sohasem tudott a nemzet egész tömegére hatni, s még a középosztálynak is csak férfi részére, a nőkre nem. Az egy Révai volt ebben is a legjózanabb, ki a női közönség számára rímes dalféléket is irogatott.
De a deákos míveltségűek élénk örömmel fogadták Horatius mértékeit magyar nyelven. A triász hívei napról-napra szaporodtak; megszólaltak az idősebb mozgatók: Rádai, Molnár és Szilágyi; támadtak ifjabb követők: Kazinczy, Földi, Verseghy, Virág, Dayka, – úgy hogy egy évtized múlva, a Museum és az Orpheus lapjain már tekintélyes karban zengett a klasszikai mérték, s e folyóiratokban, hol egyébként is találkozott a magyar íróvilág színe-java, végbe ment a klasszikai iskolára nézve is az első őrváltás fontos mozzanata, melylyel az irány létfolytatása tényleg megindúlt. Az új nemzedéknek két alakja vált ki: Kazinczy, az irodalmi szervező, ki ez irányt azért is pártolta, mert a németeknél is látta a hasonló mozgalom gyümölcseit, és Virág Benedek, a ki költő volt, s a nemzeti hagyományú klasszicizmus képviselője. Ezzel a klasszikai irány átlépett első kisérletező és technikai jellegű korszakából egy tartalmilag is jelentős korszakba, mely a klasszicizmusnak nemcsak formáját, hanem lelkét is meg akarta hódítani.
