Süvegdísz. Süveggomb.
Süvegdísz. Süveggomb.
A Reimschronikból tudjuk, hogy a süveget pávatollon kivül ezüst gombokkal is diszítették. A velenczei scythák és indusoknál (20. t. 7., 8.) a süvegcsúcs végződik gombban, de ezenkivül a turbánszerű süvegkarima is diszítve van apró pitykékkel vagy gyöngyökkel. II. Endre cividalei képén (VII. tábla 13.) a süvegnek úgy karimáját, mint tetejét négyszögü és kerek rekeszekbe foglalt kék és piros szinű kövek ékítik. A süveggomb vagy boglár olyan alkalmazására, a minő a későbbi időkben volt szokásban, hogy t. i. elől vagy oldalt a tollbokréta tartójául szolgált volna, Árpádkori adatunk nincs. A dettai leletből ismert félgömb alaku filigrános nagyobb gomb vagy a balotai lelet apró félgömbjei (24. t. 3., 4., 6.) ilyen süveggombok lehettek, amaz a süveg tetejéről, emezek a süveg karimájáról.*
«Die Hohen Herren sich flissen Auf jrn Hueten Silberchnoph.» Pez: Script. Rer. Austr. III. 80. – A dettai filigrános gombot l. Arch. Ért. XVI. 1896. 229. l. 10. sz.
