Székely női viselet.
Székely női viselet.
A közönséges székelyek viseletéről Apor Péternél találunk egypár érdekes adatot. Lófő, darabont s jobbágy asszonyok, mint írja, a régebbi időben ritkán viseltek mentét, az is brassai posztóbúl készült s báránybőrrel volt bélelve és prémezve. Ha templomba mentek, asszonyok és leányok télen zekét öltöttek magukra, nyáron pedig abroszt vagy kendőt kerítettek a nyakuk köré (V. ö. 57. 14.), gyolcs rokolyának, selyem pántlikának hire sem volt köztük. Minden lófő vagy darabont embernek a felesége nagy kontyot viselt, abba két nagy hólyagos tűt szúrt, – a jobb módu aranyozott ezüstből – mintha két szarva lett volna. A német hóditással, a XVII. század végén megváltoztak a régi egyszerű szokások és erkölcsök. A szegényebb székely asszonyok és leányok is megkivánták a rókával prémezett, selyem gombbal rakott czifra rázsamentét, gyolcs rokolyát, a jóféle rázsából készült s alján három rend aranycsipkével, galanddal díszített szoknyát, az aranyos szélü gyenge patyolatot s a három forintos drága pártát, rajta széles ezüstös pántlikával.
