III. A Kerkapoly sanszai
III. A Kerkapoly sanszai
Míg az egyik szögletben a Teleki darabokról folyik a szó, azalatt a kálvinisták Tisza Lajosnak gratulálnak, s magok közt is megbeszélik a tegnapi nap eseményeit, nem vévén észre, hogy ott ül az egyik karszékben Pulszky Ferenc, a főlutheránus, ki-kiröpítve diskurzus közben egy-egy jeles mondatot hol Tisza ellen, hol Tisza mellett.
– A Tisza-gyűlölet még nem oppozíció – mondja nagy fejét megrázva – és még nem is liberalizmus!
– Nem ám! – bólingatnak a mamelukok hálateljesen. – Mi vagyunk az egyedüli posszibilis párt.
– Addig, ameddig. Nem szeretnék a bőrötökbe lenni esztendőre, amikor Bosznia rendezését előveszitek. No de ’iszen itt lesz Guszti meg Dezső…
Ezalatt folyton zizeg odabenn a csöngettyű: zúgás, derültség hallik ki a nyíló ajtókon.
– Mi van?
– Karcag elesett végképpen – mondják a kijövők.
– Requiescat! Miről is beszéltünk? Igaz, Kerkapolyról.
– Csodálatos, hogy olyan kevés szavazatot kapott! Ő már megért a kinevezésekre! Nincs már neki annyi népszerűsége, hogy megválasszák.
– Szerencséje, hogy a háziurakat nem szokás választani.
– Most nemrég az történt vele, hogy a barátjai kiküldtek egy embert puhatolózni Veszprém megyébe, ha vajon nem lehetne-e valamelyik kerületben megválasztani a jövő országgyűlésre.
A »tapogatózó« bejárta a megyét, s a következő jelentést nyújtotta be küldőinek.
Azon kerületekben, ahol a kegyelmes urat nem jól ösmerik, reményleni sem lehet.
Azon egyik kerületben ellenben, ahol a kegyelmes úr rokonai, komái és sógorai laknak, körülbelül ötven szavazat kerülne, de ezzel megválasztatni nem lehet.
Míg végre abban a kerületben, amelyet a kegyelmes úr már képviselt, csak agyonüttetni lehet.
———————————————————
Eközben újra zizeg a csöngyettyű.
– Mi van odabent?
– Jászberény tartja magát. Pauler cselhez fordul…
Kevés vártatva szomorúan jön ki Apponyi Albert.
A csata eldőlt: Jászberény elesett!
A csatahely felbomlik. Ki-ki elvonul a maga faltörő kosaival, fustélyaival és álgyúival.
Csak a nagy füst kavarog ott a teremben és folyosókon egy darabig, míg ki nem szellőztetik a szolgák.
