Április 3.
Április 3.
Minek jöttem el! Ültem a napon a tenger partján, a nagyszerű melegben, megnyugodva s a színházból kicsit kigyógyulva, s ide kellett nekem nyugtalankodni, s most megint nyakig benne vagyok a bajban. Holnap premier és még minden milyen készületlen, s az egész dolog milyen veszélyes. „De érdekes volt – vigasztalom magamat – érdekes volt a város, a munka a színházban, az éjszakai próbák – a színészek, a sajátságos emberek, akiket itt láttam” – igen, ez mind nagyon érdekes volt, de nem éri meg az izgalmat, amibe kerül s a mélységes lehangoltságot. Én nem tudok a dolgok felett állani, ha valamibe belekezdek, hát nyakig belezuhanok – és minden idegem fáj.
