SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Az államháztartási törvény előírásainak megfelelően november 30-án a tisztelt Országgyűlés összegszerűen meghatározta a fejezetek bevételi és kiadási főösszegét, a hiány mértékét. Ezt követően a költségvetési törvény vitájában képviselőtársaim, a benyújtott módosító javaslatok a hiányt és a fejezetek kiadási, bevételi főösszegét nem változtathatták, mégis fontos szerepe volt az elmúlt időszakban, két hétben végzett munkának a költségvetéssel összefüggően, mert számtalan pontosításra kerülhetett sor a fejezeteken belüli átcsoportosítások révén.
A tennivalók másik területe pedig a költségvetési törvény normaszövegének a véglegesítése volt.
Lényeges kérdés annak a törvényben történő szabályozása, hogy a Magyar Nemzeti Bank a központi költségvetésnek egy évnél rövidebb és egy évnél hoszszabb lejáratú hiteleket nyújthasson 80 milliárd forint felső határig. Ez nemcsak a költségvetés, hanem a társadalombiztosítási, egészségügyi és nyugdíjalapok finanszírozása érdekében rendkívül fontos feltétel.
Ugyancsak fontos a hiány finanszírozásában a tárgyévi adósságtörlesztésnek a kérdése. Ez az újszerű javaslat azért támogatható, mert lényegesen tisztábbá válik a tényleges tárgyévi hiány nagysága.
Ilyen elvi alapokon tehát az adósságtörlesztés nélkül számított költségvetési hiány 260 milliárd 335,4 millió forint lesz, melyet 250 milliárd 774 millió forintnak megfelelő államkötvény, továbbá más állami értékpapírok állományának növelésével lehet finanszírozni.
Családipótlék-rendszerünk gondjai mindenki előtt ismertek. Biztosan állítható az is, a társadalom többsége egyetért avval, hogy differenciálódó jövedelmi viszonyaink mellett indokolatlan egy alanyi jogú juttatási rendszer fenntartása, amely ráadásul 100 milliárd forintnál nagyobb évi költségvetési kiadást jelent.
Ugyanakkor tény, hogy e rendszer rászorultsági irányú átalakítása egyik napról a másikra nem valósítható meg, de az is, hogy a gyermeket nevelő, rászoruló családok segítsége terheinek enyhítése minden körülmények között állami feladat kell legyen. Ezért döntött úgy a Parlament, hogy plusz 6 milliárd forintot erre a célra megszavaz.
Az idegenforgalmi alapról szóló törvény módosítása során arra törekedtünk, hogy forrást biztosítsunk az országról szóló propagandának a finanszírozásához. Ennek érdekében az idegenforgalmi alapba hozzájárulást fizetők körét kiszélesítettük, elsősorban azokkal az idegenforgalmi jellegű szolgáltatásokkal, amelyek közvetlenül vagy közvetve részesednek az idegenforgalomból származó bevételekből.
Az idegenforgalmi alap költségvetési támogatását 200 millió forint összegig az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium előirányzatának belső átcsoportosításával kívánjuk megoldani, tekintettel arra, hogy a korábbi szavazás során egy, az önkormányzatokat valóban sértő 80 filléres elvonás került volna be a törvénybe, ezzel szemben támogatom most, a szavazásnál az IKM terhére történő finanszírozást.
A törvényjavaslat végleges jóváhagyása előtt szinte csak néhány másodpercre kértem szót, hiszen több alkalommal részletesen volt módon kifejteni a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos kormányzati álláspontot a mozgástérről és az elérni kívánt célokról.
Nem állt szándékomban sem most, sem a november 30-i felszólalásom során sem a költségvetéssel kapcsolatos politikai polémiákra visszatérni, úgy hiszem, nincs most itt ennek az ideje, és a célját sem igazán látom, hiszen nekünk egy szakmai költségvetési törvényt kell megszavaznunk.
Egyetlenegy megjegyzést ha szabad tennem ebben az ügyben. A politikai kritikákra tehát nem kívántam reagálni, egyedül igen tisztelt elődömnek a vitában elhangzott kijelentéseit nem tartottam szerencsésnek, ugyanis nem vagyok róla meggyőződve, hogy ildomos-e annak, aki — mondjuk — virágöntözés közben a X. emeletről lesöpör egy virágcserepet, azt vádolni a baleset bekövetkeztéért, aki véletlenül arra jár és a fejére esik ez a cserép? (Taps a jobb oldalon.)
Amiről úgy érzem azonban, részletesebben szólni kell, az az, hogy mi történik a költségvetés számtalan pozitív elmozdulása keretében, amiről a tisztelt Háznak most döntenie kell.
Ez a költségvetés 1993-hoz képest többet irányoz elő a mezőgazdaság támogatására — az eredeti 46 milliárd forinttal szemben 57 milliárd forintot — és 10 milliárddal többet a felhalmozási támogatáshoz; az ez évihez képest több mint kétszeresére nőtt a vasúti személyszállítás támogatása: döntően a tanulók, nyugdíjasok, 70 éven felüliek utazási kedvezményeit 23 milliárd forinttal egészíti ki a költségvetés.
Ugyancsak a vállalkozásélénkítés közvetlen eszköze, hogy a műszaki fejlesztési hozzájárulás eltörlése révén a vállalkozóknál maradó többletforrás 8 milliárd forint, amit remélem nagy részben éppen technikai fejlesztésre, műszaki újítások bevezetésére fognak fordítani.
Az államháztartási reform céljaival egyezően a költségvetés a társadalombiztosítás újabb profiltisztításával 42 milliárd forint kiadást átvállal.
Szeretném a tisztelt Ház figyelmét felhívni, hogy ez a költségvetési törvény rendelkezik a közalkalmazotti törvény 1994. évi bevezetésének, végrehajtásának a forrásairól is, és itt találtunk lehetőséget 8 milliárd forint közvetlen támogatással és egyéb intézkedésekkel a törvény 1994. január 1-jei életbelépésére.
Az önkormányzatoknak átengedett személyi jövedelemadó-többlet 1994-ben 12 milliárd forint, a címzett és céltámogatások is több mint 4 milliárd forinttal nőnek, 500 millióval több jut az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatoknak, 1,7-ről 2,7 milliárd forintra emelkedik a lakosság közműfejlesztési támogatása; a szociális normatíva forrástöbblete meghaladja az 5 milliárd forintot; a főváros vízcsőhálózatának rekonstrukciójára 800 millió forint jut, és a sokat emlegetett komp-rév közlekedés fenntartásából a céltámogatási keret 500 millió forintot különít el.
Az önkormányzatok tehát 1994-ben összességében 28 milliárd forint többlet-költségvetési forráshoz jutnak 1993-hoz képest, ha a tisztelt Ház a költségvetést elfogadja.
Számottevő az elkülönített állami pénzalapok költségvetési támogatástöbblete: 15,4 milliárd forint.
(14.20)
Most csak azokat a területeket említem, ahol ez a többlet megjelenik, nem teljeskörűen. 6,1 milliárdot kap az útalap. 1993-ban az útalap a költségvetésből nem kapott támogatást, és szeretném azt hozzátenni, hogy ez két okkal történik. Egyrészt a hazai úthálózat továbbfejlesztésével kapcsolatos források fedezetére úgy, hogy ne kelljen egyidejűleg a benzin árába további útalapforrásokat beépíteni. Ezzel tehát a hazai infláció ellen is megfelelő lépést tettünk.
A mezőgazdasági fejlesztési alap 2 millárd forint többletet kap, a területfejlesztési alap pedig 1 milliárd forintos támogatásban részesül.
Azt is nagy pozitívumnak tartom, hogy olyan költségvetés jóváhagyására kerül sor, amelyet valamennyi kapcsolódó törvény időben megelőzött, és így ezekkel összhangban kerülhet sor a költségvetési törvény elfogadására.
Érvényes új adótörvényeink vannak 1994-re, van új társadalombiztosítási önkormányzati törvényünk, korszerűsített illetéktörvényünk és egy szigorúbb adóztatási rendünk.
Kérem, szíveskedjenek mindezt mérlegelni akkor, amikor végleges döntésüket meghozzák, mert ezek figyelembevételével tudunk lépéseket tenni az ország gazdaságának egészséges növekedése irányában.
Befejezésül engedjék meg képviselőtársaim, hogy köszönetet mondjak a Parlament apparátusának, amely szó szerint éjt nappallá téve dolgozott azon, hogy a bizottsági munka és a parlamenti munka figyelembevételével minden lehetőség rendelkezésre álljon, hogy kellő időben, a dokumentumok alapján a szavazás megtörténhessék. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Határozathozatal
