2. Trachit-hegységek.
2. Trachit-hegységek.
Már előbb szóltunk a Trachitról, mint olyan külön kőzetfajról, mely a Kárpátokat az Alpesektől megkülönbözteti. Ezen vulkáni, a mai tűzhányó hegyek láváihoz hasonló módon izzón folyó állapotból kihűlés által megmerevedett kőzetek együttesen a törmelékeikkel, hömpölyeik és finomabb zúzási termékeikkel, valamint vulkáni hamujokból összeállított Conglomerátjaik és Tufáikkal mind a Neogen időszakban jöttek létre, midőn tehát a Kárpátokban olyan vulkáni tevékenység uralkodott, melyhez hasonlót a jelen korban legfölebb Chile vulkán óriásaiban, vagy Mexiko hasonló hegylánczaiban találunk. Ezek a Kárpát hegyláncz ívének déli oldalán futnak a medencze éjszaki felében, melyet ennélfogva a magyar Alföld nagy sülyedésű területétől, valamint az aránylag magas fekvésű neogen dombvidéktől Erdély közép részén élesen elválasztanak. Az első, inkább tömzs-alakú trachyt-tömeg a híres selmeczi hegységben van kifejlődve, melyhez tovább délnek a dunai trachitcsoport csatlakozik, melyet ezen folyó Esztergom és Vácz között ketté vág. Ez utóbbit már úgy is lehet tekinteni, mint egy részét a későbben megemlítendő magyarországi középhegységnek; hasonló áll a Mátra trachitcsoportjáról, melyet a Zagyva pataktól keletre a Tarnáig tetemes szélességben kifejlődve, innét aztán a Bükk-hegység déli részén keskenyen folytatódva Miskolczig követhetni. – Nem messze innét kezdődik a délről éjszaknak csapó Tokaj-Eperjesi Trachithegység, mely a felső-magyarországi kristályos és régibb üledékes kőzetek képezte hegység tömegét metszi ketté, és erre következik aztán a leghosszabb és leghatalmasabb trachytvonúlat, az éjszak-nyugotról délkeletre csapó Vihorlát-Gutin hegység, mely csekély megszakadással hasonló irányban aztán a Hargitta hegylánczot képezi Erdély keleti oldalán. Van ezenkívül sok helyén elszigetelve fellépő Trachit is Krassó-Szörény megyében, Biharban, Fehér és Baranya megyékben, stb.
A Kékes-tető a Mátra trachit-hegységében.
Spányi Bélától
A Trachit név voltaképen gyűjtő név. Már futólag nézve is különbséget venni észre közöttük, ezt azonban még nagyobbnak találjuk, ha tanúlmányozásuknál a mikroskópot és a chemiai elemezést is alkalmazzuk. A megkülönböztetés főalapját a Trachitban előforduló földpát képezi. Ha a földpát plagioklas, akkor a trachit faja Andesit-nek mondatik, ha pedig üveges és derékszög alatt hasadó földpátot, ú. n. Sanidint találunk benne, akkor szorosabb értelemben vett Trachit-nak mondatik. Magyarországban a Trachitok zömét az Andesit képezi. Az Andesit alap-anyaga sűrű fekete vagy szürke, az elmállásnak aránylag erősen ellenáll, és így az ebből álló meredek hegyalakok nem ritkák. A Trachitok minden nemének egy külön módosulata a Zöldkő-Trachit, melynek színe zöld; ez ellenkezőleg könnyen mállik s ekkor a levegőn barna szint vesz fel, s a belőle képződött hegyalakúlatok gömbölydedek és néha harangalakúak. A Zöldkő-Trachit különös fontosságot az által nyer, hogy nemes fémtartalmú érczeket tartalmaz. Habár a nemes fémbányászat Magyarországban olyan virágzásnak már régóta nem örvend, a milyen múltjában van feljegyezve, azért még ma is sok ezer embernek nyújt keresetet.
A legfontosabb ércztelepek, melyekről a részletek ezen munka későbbi fejezeteinek vannak fönntartva, a selmeczi trachit hegycsoportban Selmecz és Körmöcz környékén vannak; nevezetesek továbbá a Vihorlát-Gutin csoport délkeleti végén Nagybánya, Felsőbánya és Kapnik ércztelérei, úgyszintén Rodnánál ez és a Hargitta-csoport között, végre a bihari tömzs déli oldalán az Erdélyi érczhegység Európának aranyban a leggazdagabb vidéke, melyben az Arany nemcsak szabadon, mint rendesen, hanem némely helyen az annyira ritka Tellur-elemmel vegyülve is találtatik.
A tág értelemben vett Trachitot többnyire érdes likacsos alap-anyag, világos fehér vagy vörös szín jellemzi; nagy kiterjedésben Zöldkő-Trachit nélkül kiképződve így a dunai Trachit-csoportban találjuk, de megvan minden egyéb más csoportban is. A magyar főváros közelében a Dunához közelebb eső némely hegyben Szobb, Zebegény, Visegrád és Bogdány környékén fejtik, és burkolásra koczkákat meg lapokat készítenek belőle, melyek nemcsak Budapesten, hanem számos vidéki városban is nagy elterjedésnek örvendenek. Magyarország egyik világhírű nevezetessége, a nemes opál, hasonlóképen Trachitban van a Tokaj-Eperjesi hegylánczban, Kassától nem messze, Vörösvágás mellett Dubnikon, hol az Opál néha egyes telérek mentében, de legtöbbször minden szabály nélkül a kőzet üregeiben találtatik.
A Trachitokhoz tartozik végre azok egy külön üveges módosulata, az ú. n. Riolit is, (Liparitnak is nevezik). Nagy mennyiségben tartalmaz kovasavat, és így az egész csoport legsavasabb kőzete. Vulkáni eredetű, s kisebb mennyiségben, mint lávaár a nagyobb Trachit hegység oldalán foglal tért. Ide tartoznak a nagyon elkovarczosodott olyan Trachit-kőzetek is, melyekből a Garamvölgyben (Geletneken, Újbányán) malomkövet készítenek.
A Trachit mállása termékeny talajt szolgáltat; a trachit-hegység magasabb része rendesen erdős, az alsóbb részek azonban igen alkalmasak földmívelésre; a leghíresebb borok egyike, a tokaji, legnagyobb részt a Trachit mállási eredményéből származó agyagtalajon (Nyirok) terem.
