3. A Kárpáti Homokkő.
3. A Kárpáti Homokkő.
Szólanunk kell még a Kárpátoknak azon kőzetéről, mely a legnagyobb területet foglalja el; ez ugyanazon képződmény, melyet az éjszaki Alpesekben Bécsi Homokkőnek, a déliekben Macignonak, Boszniában Flisch-nek mondottunk, itt pedig kárpáti Homokkő-nek neveztetik.
Az éjszaki Alpesekben a bécsi Homokkövet egész a Dunapartig kisértük a balparton (Bisamberg és Rohrwald); itt azt a széles Morva-mező egy kis darabon megszakítja, de odább nem messzire a Kis-Kárpátokban újra föltaláljuk, hol a felső-magyarországi Kárpátok őskori tömegét kísérő üledékek éjszak-nyugoti szegélyét képezi. Nagyobb terjedelemmel folytatódik éjszak-keletre, eléri a nagy kárpáti ívnek tetőpontján, körülbelül Eperjes délkörén, legnagyobb szélességét (140–150 kilométer), aztán délkeletre fordúl és tovább Erdély keleti határán délnek megy, végre Brassótól délnek, Romániában ismét délnyugotnak és nyugotnak tart. A kárpáti ív belső részében előfordúló kőzet változatosság által nem háborítva a külső kanyarúlaton folytonosan követhető és az ott az ív belsején előfordúló őskori, majd régibb üledékes, majd végre Trachit-kőzetekre borúl, ezek mindegyikét egészben véve gyűrű gyanánt fogván be. Vannak azonban egyes részei ezen kör belsejében is, így a Vihorlat-Gutin vonúlat és a Bihar-hegység között a keleti és a déli oldalon, hol a kárpáti Homokkő szintén tetemes kiterjedésben látható. A kárpáti Homokkő által képezett hegyek arczúlata lényegben ugyanaz, mint az éjszaki Alpesek Homokkő övében, t. i. szeliden hullámzó gömbölyded, többnyire erdős hegyek, hosszúra nyúlt lánczok, melyekben ha vannak is néha meredekebb lejtők, de a függőleges hegyoldalak ritkák és a tar sziklák csak kivételesek.
A kőzetek maguk azonban ismét Homokkövek fárasztó egyformasággal, itt-ott átmennek durvább Conglomerátba, azután palás Agyagba és Márga-palába, mely aztán néha tisztább Márgás Mészszé fejlődik ki. Csak ritkán tartalmaznak szerves maradványokat; azonban mégis sikerűlt a geologusok kitartásának, az egyes emeleteket a Kréta meg az Eocenbe kielégítő biztossággal elhelyezni és egymástól éles vonalakban külön választani. Ezen eredmények nemcsak tudományos, de gyakorlati tekintetben is nagy becscsel birnak. Ezekből tudjuk, hogy az újabb időben oly fontosságra vergődött s a Kárpáti Homokkő legjelentékenyebb ásvány-terményeit képező petroleum és földi viasz a rétegsorozat bizonyos emeletéhez vannak kötve, nevezetesen az Alsó-Krétához tartozó ú. n. Ropianka-rétegekhez, továbbá bizonyos palához, mely halmaradványok által van jellemezve és a felső Eocenhez tartozik; ennek, valamint azon tény megállapításának, hogy leginkább a réteg-nyergek azok, melyekben a földi olaj legnagyobb részt meggyűlve találtatik, köszönhetni, hogy a kutatások némileg biztos tudományos alapon tehetők meg.
A petroleum jelenléte a Kárpátok Homokkövét előnyösen különbözteti meg az Alpesekétől; de vasérczeket is találnak benne, bár azok nem különösen gazdagok és jók, de mégis alkalmasok arra, hogy a Teschen környékén lévő nagy kohókban feldolgoztassanak. A mi azonban a Kősót illeti, melynek telepei Galicziában oly nagy fontossággal bírnak, az nem a kárpáti Homokkőben fordúl elő, mint többször állították, hanem az ezek felett elterülő neogen rétegekbe van betelepülve, miről későbben még szó lesz.
Még egy tüneményről szabadjon futólag megemlékezni a kárpáti Homokkő vidékét illetőleg. Nem ritka eset, hogy a körülvevő lágy kőzetanyagból elszigetelt mész sziklák állanak ki vagy egyesével, vagy sorosan nagyobb csoportot képezve, melyek régibb sistemákba és pedig legtöbbnyire a Jurába tartoznak és a melyekkel a Homokkövek ellentétes településben vannak. Ezen sziklákat a német műszótárban „Klippen-Kalk” néven találólag nevezik, melyek a Homokkő tengerből mint szirtfokok bukkannak fel. Némely tájon feltünő nagy számmal vannak; így Galicziában, Neumark közelében, Rogoznik és Siebenlinden között egy oly vonúlatban, melynek hossza 85 és szélessége csak vagy 8 kilométer, több, mint 2000 ilyen szirtfokot lehet összeszámlálni, melyek közül némelyiknek térfogata csak néhány méter ugyan, de azért mindegyike megtartja az alkotó egységet, a mennyiben a szomszédos szirtfoktól Homokkő-tömeg által van elválasztva. Ezen sajátságnak, mely a Homokkő vidék örökös egyhangúságába úgy geologiai, mint tájképi tekintetben örvendetes változatosságot hoz, azt tehetjük fel, hogy a szirtfokok rideg kőzete eredetileg a Homokkő födél alatt, mint összefüggő réteg terült el, azután azonban ugyanazon oldalnyomás következtében, mely a Homokkő-rétegek ránczosodását is előidézte, szétzúzódott, és egyes hantokban a Homokkő födél fölé nyomatott.
A Badacsony a Balaton partján.
Mészöly Gézától
