allergia, túlérzékenység:
allergia, túlérzékenység:
eredeti megfogalmazásában a szervezet megváltozott, a szokásostól eltérő reakcióképességét jelenti bizonyos anyagokkal szemben. Ma allergián, ill. allergiás betegségeken az anafilaxiás reakció (anafilaxia) klinikai megnyilvánulását értjük. (Hasonlóan értelmezzük az atópiát is.) Az allergia tehát olyan immunfolyamat eredménye, amelynek során az antigén (allergén) hatására olyan, főként IgE (esetleg IgG) típusú ellenanyagok képződnek, amelyek nagy affinitással kötődnek hízósejtek és bazofil granulociták membránján lévő receptorokhoz. Az ellenanyag-molekulák hosszú ideig a sejtek felszínén maradnak anélkül, hogy tüneteket okoznának, de a szervezetet az adott allergénnel szemben érzékennyé teszik, szenzibilizálják. Az allergén újabb behatolása esetén az a sejtek felszínén lévő ellenanyag-molekulákkal reagál, és ez a sejtfelszínen lezajló antigén-ellenanyag kapcsolódás mediátok (hisztamin, leukotriének stb.) felszabadulását eredményezi a sejtekből. Ezek simaizomgörcsöt (bronchusgörcs, asztma), értágulatot, gyulladásos reakciókat (csalánkiütés, vizenyő stb.) váltanak ki.
Az általános (több szervet is érintő) allergia ritka, gyakoribb az allergia helyi (egy szervre lokalizálódó) megnyilvánulása (ekcéma, penicillinérzékenység). Leggyakrabban előforduló allergia a szénanátha, amely évszakhoz kötötten jelentkezik, és bizonyos növények virágporszemcséi (pollén) az allergének. Ugyancsak gyakori az asztma, melynek kiváltásában a legkülönbözőbb allergének (pollen, por, házi „szemét” stb.) játszhatnak szerepet és amelyben a helyi allergiás reakció a hörgők görcsét idézi elő.
Az allergia esetleges egy családon belüli halmozott előfordulása genetikai tényezőkre vezethető vissza. Úgy látszik, hogy az IgE-szintet, az allergénekre adott immunválaszt és általában a túlérzékenységre való hajlamot genetikai tényezők befolyásolják (MHC, HLA). Az allergiás hajlam tehát nem egy adott allergénnel szemben kialakult allergiás betegség öröklődését, hanem inkább az IgE típusú ellenanyagok termelésére való fokozott készséget jelenti.
Helyi reakció léphet fel az allergén alkalmazásának a helyén, ha azt az allergénnel már szenzibilizálódott egyén bőrébe fecskendezik (allergiás bőrpróba). Ennek segítségével a folyamatot kiváltó allergén megkereshető. Ilyen bőrpróbák elvégzéséhez allergénkivonatok sorozata áll az orvosok rendelkezésére.
Allergént rendkívül kis mennyiségben, növekvő adagban alkalmazva az allergiás beteg „deszenzibilizálható”, azaz az allergén ilyen kezelés eredményeképpen reakciót nem, vagy csak nagyon enyhe tormában vált ki. A deszenzibilizálást az allergia kezelésében alkalmazzák. Az allergiás tünetek megszüntetésére pedig olyan gyógyszerek alkalmazhatók, amelyek gátolják a mediátorok felszabadulását.
