szénanátha:
szénanátha:
hirtelen keletkező, bő váladékozással járó orrfolyás. A szénanátha allergiás megbetegedésekhez, vagyis a túlérzékenységi reakciókhoz sorolható. Általában évszakhoz kötött, bizonyos növények virágzásakor jelentkezik. A virágból kikerülő pollenszemcsék ingerlő hatására nátha és kötőhártya-gyulladás keletkezik. Nevét onnan kapta, hogy a széna szárításakor a levegőbe kerülő virágporok (pollenek) különösen gyakran váltják ki. A szénanátha tüsszentési rohamokkal kezdődik, majd viszketésérzés támad, a torok száraz lesz, ugyanakkor rendkívül bő, híg váladék ürül az orr-, esetleg a szemüregből. Egyes esetekben hasonló tünetek jelentkeznek nemcsak virágporok, hanem másfajta allergének (gombaspórák, szőrök stb.) hatására is. Néha a betegség nemcsak az eredeti érzékenyítő anyagok hatására fejlődik ki, hanem más fehérjetermészetű anyagok is kiválthatják. Ez az ún. parallergiás folyamat. Műanyagok is kiválthatják a szénanáthát.
Különböző bőrpróbákkal egyes esetekben kimutatható, hogy milyen anyaggal szemben túlérzékeny a beteg. Gyógyítása elsősorban a kiváltó októl függ. Szükséges lehet a tartózkodási hely, a lakóhely megváltoztatása; ha ez nem lehetséges, akkor a deszenzibilizálás. Ez azt jelenti, hogy a kiváltó tényezővel szemben megkísérlik megszüntetni a szervezet túlérzékenységét. A tüneti kezelés gyulladáscsökkentőkkel és érösszehúzó szerekkel elmulasztja a kötőhártya-gyulladást, a bőséges váladéktermelést, a viszketést.
