A Barczaság ipara s kereskedelme.
A Barczaság ipara s kereskedelme.
Az Erdélyből délre nyiló 8 határszéli szorosból négy a kis Barczára esvén, már ezen körülménynél fogva is e tér lakói a világkereskedelem mozgalmaiba való bevonatásra voltak utalva. A német lovagok éles szeme már kezdetben fölfedezte a helyzet előnyeit, legalább erre kell következtetnünk Endre király 1222-ki második adománylevelének azon engedélyéből, hogy a lovagoknak a székelyek és oláhok földén vámmentességet biztosit, s megengedi, hogy az Olton és a Maroson 12 hajóval sót szállithassanak ki, s visszajövet árúczikkeket vámmentesen hozhassanak befelé. A lovagok kiüzetése után Brassó csakhamar kiemelkedik s miként mindenben, ugy az ipar és kereskedelem terén is kivívta hegemoniáját, s azt csaknem egyedáruságává tette. Ezt nagyban elősegitette királyaink azon kedvezménye, hogy Brassó kereskedőinek vámmentességet s oly előjogokat biztositott, minőkkel Buda kereskedői birtak, s némely ipar és kereskedelmi czikknek behozatalát csak Brassóig engedték meg, hol azt a brassói kereskedőknek kellett átengedni, valamint a külföldi kereskedők is Havasalföldére szánt árúczikkeiket csak Brassóig vihették, s ott tartoztak azokat eladni vagy elcserélni. Némely külföldi országok kereskedőitől azért nem vettek uralkodóink vámot, hogy azon országokban a brassai kereskedők szintén szabadon és vámmentesen kereskedhessenek. Ehhez járult az, hogy a Jóreménység fok fölfedezése előtt a világkereskedelem inkább szárazföldi levén, annak fővonala Erdélyen vonult át, s a kelet és nyugat összetalálkozási pontján fekvő Brassó, annak egyik nevezetesebb központját képezte, hol nyugat kelettel cserélte ki árúczikkeit. Egy középkori utazó feljegyezte, hogy Brassó vásárain nem csak Európa kereskedői, hanem a távol kelet arab, persa, török, görög és más üzérei jöttek össze, mig Brassó kereskedői egyfelől Spanyolországig másfelől Arábiáig hatoltak el. Azonban e kereskedés nagyban csökkent a Jóreménység fokának fölfedezése által, mely a világkereskedelemnek más irányt adva, Brassó annak vonalából kiesett. De azért Brassó még azután s most is nagy kereskedést űz, s a szomszéd országokat ő látja el igen sok czikkel. A kereskedéssel karöltve járt és jár ma is Brassó ipara, mely igen fejlett, s mely szintén a keleti fogyasztásra dolgozik. Brassó ma is Erdélynek legnagyobb és legélénkebb kereskedelmi városa, s a keleti vasút elkészültével, s annak a szomszéd országok vasútaival való csatlakozásával Brassó ismét bele jön a világkereskedelem vonalába, mikor talán kereskedelmi jövője épp oly fényes lesz, mint a minő volt multja. E néhány szóval csak jellemezni kívántam Brassó kereskedelmét, mert a Barczaság kereskedelme azonos volt Brassóéval, majd Brassó leirásánál e kérdéssel tüzetesen és kimeritőbben fogok foglalkozni.
