A Barczaság térnagysága.
A Barczaság térnagysága.
Hogy a Barczaságnak kiterjedése a lovagok előtti korban mekkora volt, arra nincsenek adataink, alkalmasint az ezen gyönyörű térségnek természetes határt alkotó hegységek és havasok szabták azt meg. A német lovagok birtoklása alatti határvonalokat az adománylevél határozottan körvonalozta, e szerint 1211-ben a Barczaság terének csak egy részét birták, nevezetesen nem adatott át nekik a Tömösön és Prázsmári patakon túleső, a király várnépeitől (a mostani Hétfalu, Bodola) lakott rész, valamint nyugaton szintén ugy látszik, hogy a most Barczának határt vonó Krizbai havasokon túl nem terjedett; de az 1222-ki második adományozás ehhez hozzácsatolta Nyién és a Bodza vidékét is.
A lovagok elüzetése után, a Barczaság a székely ispánok hatósága alá visszamenvén, az az egész Barczaságot kormányozta. I. Lajos király a 13 szász falut közigazgatásilag és törvénykezésileg Brassóhoz csatolván, ekkor már magva tétetett le a jövendő Brassó vidéknek, s midőn a XVI-ik században Brassó vidék a Királyföldbe becsempésztetett, az nem volt több Brassó és a 13 szász falunál, ellenben a Törcsvártáji 6 falu és az ezen, és a többi királyi várakhoz tartozó 9 magyar falu, melyek a Barczaság nyugati és keleti szélén terjeszkednek el, továbbra is elszakadva és Fehérvármegyéhez csatolva maradtak.
De Brassó nagyravágyása sokkal élénkebb volt, hogysem a 13 szász községgel megelégedett volna; ő terjeszkedni, a körülte levő vármegyei földet bekebelezni, elnyelni törekedett, s ezt a körülmények eszélyes fölhasználásával el is érte, mert Törcsvárát és tartozandóságait előbb elzálogositván s később inscribáltatván magának, a törvény határozott kikötése daczára, mely szerint a várhoz csatolt faluk azután is a vármegyéhez tartozandnak, s semmi szin alatt a Fundus regiushoz nem csatolhatók*, még is Brassó azokat vidékéhez kapcsolta; azt tette később a neki inscribált Szúnyogszeg és Vledénynyel is, a mely törvényellenes beolvasztással a kezdetben nagyon csekély terjedelmű Brassó vidékét háromszorta oly nagygyá tette, aminő az eredetileg volt*, ekként nőtte ki magát Brassó vidék 31 mfdre; de miután Törcsvár 10 telepitvényes községével Zernyest a két Tohán, Szunyogszeg és Vledénynyel 1863-ban Fogaras vidékéhez csatoltatott, Brassó vidékének kiterjedése ma csak 253/4 mfd; s ha a 10 magyar falu területét – mely jogilag nem tartozik és nem tartozhatik Brassó vidékéhez – levonjuk, akkor a valóságos törvényes Brassó vidék kiterjedése nem több 161/4 mfdnél.
Lásd Appr. Const. III. R. 82. T. I. Art.
Szász irók mondják, hogy régen az Olton túleső Terra-szék is, hol most Hidvég, Liget, Erősd, Árapatak és Előpatak fekszik, szintén a Barczasághoz tartozott, s azt egyszerüen abból következtetik, hogy az azt Béla 1252-ki adománylevele (melylyel azt Akadás Vinczének adja) előtt azt Fulkun nevű ember birta, ki szász volt. Hogy Fulkun szász lett volna, azt mi se bizonyitja, de ha ugyancsak szász volt is, ő nem mint a Barczasághoz, hanem mint megyéhez tartozott földet birta.
