45. PARAJD
45. PARAJD
Az 1567-es regestrum 4 kapuval hegyzi Praijd néven (SZOKL. II. 220.), 1596-ban Parajd (C. Suciu: Dicţionar istoric.) a neve.
1335-ben a pápai tizedjegyzék egy Poroche néven jegyzett plébéniát említ, amelyet Beke csak feltételesen azonosít Parajddal. (Beke: Az erd. egyházmegye. 167.)
Ettől függetlenül bizonyosnak tartják, hogy a reformáció előtt itt templom és plébánia volt, erre utal az is, hogy a XVIII. században a katolikusok újra megerősödnek, kísérlet történik a templom visszavételére, mert egykor katolikus volt a templom, tehát reformáció előtti.
A középkori templom mellett szól az is, hogy sóbányahely lévén, a bányászok abban az időben nem lehettek egyházi szervezet és templom nélkül.
Templomról kifejezetten 1669-ben van adat, amikor Parajd, amely addig Sófalva filiája volt, önálló egyházközség lesz. Ekkor külön leltárba veszik „Az Parajdi Kápolnához” tartozó javakat. Ugyanekkor leszögezik, hogy Parajdot „Sófalva ne kényszerítse templum építésére... most mindenik Ecclesia falujokban lévő Templomnak, Parochiának és ahhoz való épületeknek építésekre alkalmatosok és elbírják az építést”. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 128.)
Bizonyos, hogy ez a parajdi kápolna, illetve a
templom nem új, s Parajd filiális egyházának temploma volt régóta.
Az új templomot 1790-ben építik s ekkor kapja mai formáját. (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 709.). Ez a forrás is fenntartás nélkül állapítja meg, hogy „eredetileg róm. katolikus” templom volt, tehát reformáció előtti, középkori.
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt. A XVIII. században, az 1669. évi különválás után, református anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 188.)
A katolikusok a reformáció után Szovátához tartoznak, de nincs külön templomuk. 1749-ben tervezik, hogy önálló egyházközséggé szerveződjenek, amikor – mint fent említettük – arra is gondolnak, hogy az egykori katolikus templomot a reformátusoktól visszaköveteljék. 1784-ig egy kápolnában miséznek, amikor új kápolnát építenek, majd 1800-ban „modern” templomot. (Schematismus. 1882. 186–187.) A század végéig elérik, hogy önálló egyházközséggé szerveződjenek. (Benkő J.: Transsilvania. II. 177.)
Az 1990-es években a bizonytalan alapú templom helyett új templom épül. E század elején református és katolikus anyaegyháza van Parajdnak.
Más templom nem volt. (Helységnévtár. 1913).
Katolikus templom
Református templom
