IV. Birtokok.
IV. Birtokok.
1. Aranyán. E helységben a Czobor család, úgy látszik, már a XIV. század végén birtokos volt, mert 1406-ban Cz. Miklós és János az itteni (és Iklód helységben levő) birtokaik egyharmadrészét Ankó nevű nővérüknek hozományul adták.* 1468-ban még gyarapodott itteni birtokuk, mert ez évben Mátyás király a Maróthi Mátyás magszakadása által gazdátlanná lett birtokrészt is Cz. János-, Imre- és Mártonnak adományozta.* 1476-ban e birtokot újra adományozta a király, melybe 1477-ben a fehérvári káptalan beigtatta.* De a király időközben ezen adományáról megfeledkezvén, ugyanazon birtokot (egyéb más birtokokkal együtt) a Bazini és Szentgyörgyi grófoknak adományozta, miért is a Czoborok még ez évben óvást emeltek, mire a király ama birtokot visszaadta.* Később a Bazini grófok e birtokokat Gábor kalocsai érseknek s a kalocsai káptalannak adták, miért is a Cz. család ez ellen is tiltakozott a kői és bácsi káptalan előtt,* és tiltakozásukat bizonyára számbavették.
Pesty, Helynévtár, i. h.
U. o.
Iványi, Bács.-B. vm. tört. társ. Évkönyve, 1892. 75–76. l.
Orsz. Lt. Dipl. 22505. sz.
U. o. 18071. sz.
302. Árokegyház. I. Mátyás király 1481-ben adományozta e helység egy részét Cz. János-, Imre- és Mártonnak, más egyéb birtokrészekkel.*
Orsz. Lt. Dipl. 18514. sz.
3. Apátitelek. A király 1481-ben adományozta a Czobor testvéreknek e pusztának azon részét, mely azelőtt a Borothi család tulajdona volt.*
U. o.
4. Bulcsuszék. E helység eredetileg Szőlősi-féle birtok volt, kinek leányai közül Cz. Mihály Annát birta nőűl. 1456-ban a király részben Cz. Mihálynak, részben Szántói Benedeknek adta a helységet más egyéb bodroghvármegyei javakkal.*
U. o. 15110. sz.
5. Baja. I. Mátyás király 1472-ben Cz. János-, Márton- és Imrének adományozta egy részét e városnak (és Pethe helységnek), mely előbb Bajai Andrásé volt s magszakadás útján a királyra háramlott.*
U. o. 17310. sz.
6. Bán-Zaka. Ez puszta volt s valószinűleg Zaka (l. ezt) körül létezett s talán azzal együtt nyerte a Czobor család királyi adományként még 1468-ban,* 1478-ban e pusztát más egyéb birtokokkal a Bazini grófok magukénak vindikálván, Gábor kalocsai érseknek adták, mi ellen, mint tényleges birtokosok, a Czobor testvérek a kői káptalan előtt óvást emeltek.*
Pesty, Helynévtár, i. h.
Orsz. Lt. Dipl. 18071. sz.
7. Boroth. E helységet már egyéb birtokokkal Mátyás király 1481-ben adományozta a Czoboroknak s előbb valószínűleg a Borothi család tulajdona volt.*
U. o. 18514. sz.
8. Bál. E helységet is 1481-ben adományozta a király a Cz. családnak Boroth és más helységekkel együttesen.*
U. o.
9. Budi. Ugy látszik, régi Czobor birtok volt, mert Cz. Márton és Imre 1485-ben Morháti Jakab özvegyétől Cz. Borbálától és Morháti Eufemia férj. Ősi Lászlónétól ezt mint volt hozományi birtokot, egyezség útján nyerték, más egyéb birtokokkal együtt vissza.*
Orsz. Lt. Dipl. 19082. sz.
10. Cherez. E helységet Cz. János, Imre és Márton Mátyás királytól 1481-ben adománykép nyerték több más birtokkal.*
U. o. 18514. sz.
11. Czobor-Szent-Mihály. Jánosin kívül Halmos nevű helységgel együtt ez a helység képezte a család legősibb törzsbirtokát. Mikor szerezték, nem lehet tudni. Nagy Iván szerint az 1360 körül élt I. János, valamint fia I. István magukat már: «de Janossy et Chobor-Szt.-Mihály» irták, tehát a XIV. század második felében már családi birtokot képezett. II. János 1403-ban hűtlenségbe esvén, itteni részjószága elkoboztatott és Szilágyinak adatott,* de még ez évben kegyelmet nyert; de hogy birtokait is visszakapta volna, arról nem értesülünk.* Valószinű, hogy nem kapta vissza, mert Szilágyi László bácsmegyei főispán 1406-ban a többi közt czoborszentmihályi javairól is örökvallást tett testvérei részére s azokat a bácsi káptalan be is iktatta.* A Szilágyiak után a Biai család lépett itt 1411-ben kir. adomány útján birtokba, mert időközben Cz. Miklós (II.) is hűtlenségbe esett, s itteni birtokai szintén elkoboztattak.* Később Cz. Miklós unokája Cz. Jánosnak fia Mihály Zsigmond királytól engedelmet nyert e birtokok visszaperlésére 1437-ben s utóbb nádori itélet folytán 1447-ben a Biaiktól vissza is nyerték e birtokokat.* Mint nevezetesebb mozzanat említendő, hogy Mátyás király V. Jánosnak engedélyt adott 1469. és 1473-ban arra, hogy e helységben kőből vagy fából várat építhessen.*
U. o. 56. sz.
U. o. 8925. sz.
Iványi, Helynévtár, I. 54.
Iványi, Helynévtár I. 55.
Orsz. Lt. Dipl. 8925. sz.
Pesty és Iványi helynévtárai, i. h.
12. Cserepes. Bodroghmegyei puszta-birtok volt ez, mely talán régóta a Czoboroké lehetett, mert a midőn V. János 1481-ben végrendelkezett, e pusztát több más birtokkal egyetemben a czoborszentmihályi domonkosrend társházának hagyományozta.*
Orsz. Lt. Dipl. 24983. sz.
13. Csőszapa. E helységet Mátyás király 1481-ben adományozta Cz. János-, Imre- és Mártonnak több más helységgel, s talán eredetileg a Boroti család birtoka lehetett.*
U. o. 18514. sz.
14. Erős. Régebbi Czobor-féle birtok lehetett e helység, mert 1485-ben már azt halljuk róla, hogy egy egyezség értelmében Morháti Jakab özvegye: Czobor Borbála és Morháti I. nővére: Eufémia e helységet több más birtokkal együtt, mint volt hozományukat, Cz. Mártonnak és Imrének a bácsi káptalan előtt visszaadták.*
Orsz. Lt. Dipl. 19082. sz.
15. Gergeli. E helységet Mátyás király 1468-ban adományozta több más birtokkal együtt Cz. Mihálynak.*
Pesty: Helynévtár i. h.
16. Halmos. Jánosival és Cz.-Szt.-Mihálylyal együtt e helység képezte a család legrégibb birtokát. Midőn Zsigmond király II. János birtokait 1403-ban elkobozta, Halmos is ezek között szerepelt s előbb a Szilágyiak, utóbb a Biaiak kezére került, honnan az említett két helységgel együtt a Czoborokhoz csak 1437-ben került vissza.*
Orsz. Lt. Dipl. 56. és 8925. sz.
3117. Hetes. E helységet Mátyás király 1468-ban adományozta Cz. Mihálynak.* 1482-ben e birtokban az óbudai apáczák emberei (Zondból) foglalást tevén, e miatt V. János pert folytatott.*
Pesty, Helynévtár, i. h.
Orsz. Ltr. Dipl. 18730. sz.
18. Jánosi. A Czobor család ősi fészke. A XIV. század első felében a család csak e helységben volt birtokos. 1403-ban II. János itteni birtoka (Cz.-Szt.-Mihály és Halmossal együtt) elkoboztatván, e helység is a Szilágyiak, majd a Biaiak kezére került, mígnem Cz. Mihály és Mátyás 1447-ben újból visszanyerte.*
U. o. 8925. sz.
19. Iklad. A család itt már a XIV. század végén birtokos volt, mert a következő század elején, 1406-ban Cz. Miklós és János e birtok egyharmad részét hozományul adták (más egyéb jószágokkal együtt) Ankó nevű nővérüknek, midőn az Szilágyihoz férjhez ment.*
Pesty, Helynévtár, i. h.
20. Ivánfalva. Hetes helységhez tartozott. Mint ilyent a család 1479-ben más egyéb birtokokkal együtt odaajándékozta a czoborszentmihályi domonkosrendi társháznak.*
Iványi, Helynévtár, i. h.
21. Kengi. E helységben vagy annak környékén birtokosok voltak a Czoborok, mert 1480-ban Pakai László a miatt perelte őket, hogy e helységben levő birtokából Cz. János, Imre és Márton valamit elfoglaltak.*
Orsz. Lt. Dipl. 18354. sz.
22. Kenyeres. Régebbi birtok volt, mert 1485-ben a bácsi káptalan előtt Morháti Jakab özvegye szül. Czobor Borbála és Ősi Lászlóné szül. Morháti Eufemia e helységet (más egyéb birtokokkal együtt), mint volt hozományukat, Czobor Márton- és Imrének visszaadták.*
U. o. 19082. sz.
23. Kakucs. Mátyás király 1481-ben Czobor János-, Imre- és Mártonnak adományozta több más birtokkal együtt e helységet is, mint a mely azelőtt a Boroti család tulajdona volt.*
Orsz. Lt. Dipl. 18514. sz.
24. Pethe. A Czobor testvérek 1472-ben nyerték e helységet királyi adományul Baja várossal együtt, mint oly birtokot, mely Bajai András magszakadása folytán vált gazdátlanná.*
U. o. 17310. sz.
25. Pacsér. Cz. János, Imre és Márton 1481-ben nyerték adományúl Mátyás királytól e helységben ama birtokot, mely azelőtt a Boroti családé volt.*
U. o. 18514. sz.
26. Paraszti. Eredetileg Morháti-féle birtok, de a Czoborok is birtokosok voltak itt. 1485-ben Morháti Jakab özvegye szül. Czobor Borbála és Morháti Eufémia a bácsi káptalan előtt átadták e helység egyharmad részét Cz. Márton- és Imrének.* 1509-ben Cz. Márton és Imre, nemkülönben Podmanyai János II. Ulászló királytól e helységet is adományúl nyerték egészen.*
U. o. 19082. sz.
Iványi, Helynévtár, i. h.
27. Pest. Itt a családnak háza volt, melyet Cz. Jusztina hozományul vitt Bélyegi Márkus Péterhez. Halála után 1495-ben e ház miatt Cz. Imre és Márton Bélyegi ellen pert folytatott.*
Orsz. Lt. Dipl. 20254. sz.
28. Rég. A XIV. században már Czobor-birtok lehetett, mert a bácsi káptalan által 1399-ben tartott határjárás alkalmával a család birtokai között fordul elő.*
Iványi, i. h. I. 54.
29. Szőlős. V. László király 1456-ban a Szőlősi Fülöp-féle birtokokat: Szőlős, Bulcsuszék és Szécsén nevű helységeket Cz. Mihálynak és Szántó Benedeknek (Szőlősi vejeinek,) közösen adományozta.*
Orsz. Lt. Dipl. 15110. sz.
30. Szécsény. Cz. Mihály kir. aludvarmester 1456-ban V. László királytól nyerte e birtokot.*
Orsz. Lt. Dipl. 15110. sz.
31. Sári. Valami jogot formáltak e birtokra Cz. János, Imre és Márton, mert azt 1480-ban elfoglalták Pakai Lászlótól, a mi miatt ez utóbbi pert is indított.*
U. o. 18354. sz.
32. Szent-András. Régi Czobor-birtok volt, mert 1399-ben már a bácsi káptalan határjárást tartott itten,* a midőn pedig Czobor János (V.) 1481-ben a bácsi káptalan előtt végrendelkezett, Szent-András teleke nevű pusztáját is a czoborszentmihályi domonkosrendi társházra hagyta.*
Iványi, i. h. I. 54.
Orsz. Lt. Dipl. 24983 sz.
33. Szántó. 1399-ben már a család birtoka volt, mert a bácsi káptalan itt határjárást tartott* 1485-ben Morháti Jakab özvegye szül. Cz. Borbála és Morháti Jakab nővére Eufemia itteni birtokukat Cz. Márton- és Imrének átengedték.*
Iványi, Helynévtár, I. 54.
Orsz. Lt. Dipl. 19082. sz.
34. Szent-Pál. E helységet 1461-ben adományozta Mátyás király Czobor (IV.) János fiainak Mátyás- és Mihálynak.* 1474-ben a király megengedte, hogy e birtok Tapolcza nevű helységgel együtt Bácsmegyéből Bodroghmegyébe kebeleztessék.* II. Ulászló király Cz. Imre és Márton kérelmére 1499-ben ugyanily értelmű rendeletet adott, meghagyván Bácsmegyének, hogy a Czoborokat többé ne háborgassa.*
Iványi, i. h. I. 126.
U. o.
Orsz. Lt. Dipl. 22505. sz.
35. Szilvás. Régebbi Czobor-birtok volt e helység, 1508-ban Cz. Imre és Márton itt a kői káptalan által határjárást tartatott.*
U. o. 21841. sz.
36. Szent-Miklós. Mátyás király 1466-ban Cz. Mihály kérelmére átirta a bácsi káptalan 32azon (1464-ben kelt) oklevelét, melylyel a Szent-Miklósban levő Bárányvölgy nevű részbirtok a Bessenyői családtól Czobornak itéltetett. 1466-ban Cz. Mihály és e helység plébánosa között per folyt.*
Orsz. Lt. Dipl. 16053. sz.
37. Tapolcza. Mátyás király 1461-ben adományozta e helységet (Szent-Pállal együtt) Cz. János fiainak: Mátyás- és Mihálynak, mint volt Botlus György-féle gazdátlan birtokot.* 1474-ben Mátyás király, 1499-ben pedig II. Ulászló elrendelte, hogy e helység Bácsmegyéből Bodroghba kebeleztessék.*
Iványi, i. h. I. 126.
Orsz. Lt. Dipl. 22505. sz.
38. Tötös. Morháti Jakab özvegye szül. Czobor Borbála és Morháti J. nővére Eufemia 1485-ben a bácsi káptalan előtt e helységet is átengedték egyharmad részben Cz. Márton- és Imrének, mint volt hozományukat.*
U. o. 19082. sz.
39. Tad. Ezen bodroghmegyei helység szintén azok közé tartozott, melyeket özv. Morháti Jakabné szül. Czobor Borbála és Morháti Eufemia a bácsi káptalan előtt a Czoboroknak 1485-ben átengedtek.*
U. o. 19082. sz.
40. Wel. Eredetileg Patai László birtoka volt, de 1480-ban Cz. János, Imre és Márton erővel elfoglalták. Ez ügyben a bácsi káptalan vizsgálatot tartott.*
Orsz. Lt. Dipl. 18354. sz.
41. Zaka. E helységet Mátyás király 1468-ban adományozta Hetes, Aranyán és Gergeli nevű helységekkel együtt Cz. Mihálynak.*
Pesty, Helynévtár i. h.
