Petőfi Sándor: BARÁTIM, CSAK VIGASZTALÁSSAL...
Ne szomorítanátok engem!
A bú egyetlen kincs, amelyet
A szerelemtől örököltem;
(Mert a sziv üresen nem állhat,
Kell, hogy legyen mindig lakója,
Akár öröm, akár búbánat;)
A föld minden gyönyöreért sem,
Minden darabja dallá olvad
Lelkemnek titkos műhelyében.
Mely a felhőket érni fogja;
E büszke, fényes épület lesz
Kedves halottam Pantheonja.