Tóth Árpád: A PESTI CSEND
A PESTI CSEND
A kávéházak pamlagán, a füstben,
Vagy zsúfolt és sötét, fülledt mozikban,
Sokszor gondoltam őrá,
Körútak szennyén, mint egy bűzös üstben...
Vagy zsúfolt és sötét, fülledt mozikban,
Sokszor gondoltam őrá,
Körútak szennyén, mint egy bűzös üstben...
Kerestem őt. Hol vagy te, messzi isten?
Kerestem őt sokszor, ha Budapestre
Rá-ráborult a drága, színes kendő,
Az alkony, gázlámpák hegyére esve...
Rá-ráborult a drága, színes kendő,
Az alkony, gázlámpák hegyére esve...
1915
