Jegenye fenyő.
Jegenye fenyő.
Abies alba Mill. – (Fehér, fekete, veres jegenye; fehércsíkú, gyantás, közönséges, lúcz, puha, sima, szemerke, szurkos vagy szurokfenyő. – Pinus Picea L., Abies excelsa Lk., A. pectinata DC., A. vulgaris Poir. – Term. r.: Fenyőfélék. Abietinaceae.) – 58. t. 3. k. Fa. 50–60 m. Koronája kúpalakú. Kérge fehéres, sima; ágai vízszintesen elállók. Levelei rövidek, szélesebbek mint a lúczfenyőé, fölül sötétzöldek, fonákukon két fehér csíkkal, hegyük kicsípett, két sorban, fésüsen állók. Toboza vaskos, hengeres, 12–15 cm. hosszú, fölfelé álló és erősen szurkos, tompahegyű; tobozpikkelyei egyenletesen laposak, lekerekített hegyűek; az első évben érik, és éréskor a tobozpikkelyek hullnak le elsőbben a fáról. Hazánk hegyvidékén helyenként erdőket képez, az előbbinél azonban sokkal ritkább. Parkokba, kertekbe is ültetik. 5–6.
Fája értékes. Régebben a strassburgi terpentint szolgáltatta.
