A reformkor nemzedéke
A reformkor nemzedéke
A francia háborúkat követő gazdasági visszaesés gazdasági és politikai válságot idézett elő Magyarországon. A fennálló rend átalakítását, reformját – erős polgárság hiányában – a köznemesség képviselői vállalták magukra. 1825-től előbb a rendi politizálás hagyományos fórumain, majd a nyilvánosság előtt, a sajtóban folyt a vita az átalakulás kívánatos módjáról és üteméről. A politikai harcokkal párhuzamosan megkezdődött az ország gazdasági modernizálása is.
Széchenyi a Vaskapunál
"Magyarország alkotmánya – vagyis tulajdonképpen a parasztnak a földbirtokoshoz való viszonya – oly kevéssé megalapozott, hogy egy liberális és igazságosan gondolkozó embernek valami más jövedelem kellemesebb kell hogy legyen, mint egy magyar birtok – csupa erdő, mocsár, unalmas, tudatlan, de annál pöffeszkedőbb szomszédok – és mindenféle bőség és ínség egy kézben." Ezeket a meglehetősen kíméletlen diagnózist tartalmazó sorokat 1828. július 18-án jegyezte fel naplójában Magyarország egyik legrégibb nemesi családjának sarja, gróf Széchenyi István. Ezek a sorok nemcsak a hazai állapotok felett érzett keserűségről szólnak, hanem a változtatás igényéről is, s arról a felismerésről, hogy ez így nem maradhat tovább.
Magyarország 1792 óta pénzzel és katonákkal vett részt a francia forradalom és a Napóleon elleni háborúkban. Az ország rengeteg vért áldozott az egymást váltó franciaellenes koalíciók győzelméért, a régi rend helyreállításáért, de politikailag semmit sem nyert e háborúk folyamán. Megmaradt alárendelt helyzete a birodalmon belül, s amikor 1811-ben az uralkodó a háborús költségek fedezésére kibocsátott papírpénz devalvációjával kívánta rendbehozni a birodalom költségvetését, kiderült, hogy a magyar rendek által oly nagyra értékelt országgyűlés képtelen érdekeik érvényesítésére. Hiába tiltakoztak a rendek, az uralkodó keresztülvitte döntését, s 1812 után egyszerűen nem hívott össze országgyűlést, hanem rendeleti úton kormányzott.
Magyarország 1815-ben
A reformnemzedék készülődése
1825: az országgyűlés és az akadémia
Széchenyi István
1830, a reformkor kezdete
A reformországgyűlések
Politikai viták és programok
A nemzetiségi kérdés
