Oktatás és művelődés
Oktatás és művelődés
A két nagyhatalom között lavírozó fejedelemségnek olyan kiművelt emberfőkre volt szüksége, akik nem csupán a tudományokban voltak jártasak, de otthonosan mozogtak a kor politikai-diplomáciai, gazdasági és vallási kérdéseiben is. "Ne csak a teológia, hanem a bölcseleti tudományokat is alaposan megtanuld, hogy amikor majd hazatérendsz, úgy az egyházi, mint a polgári dolgokban is s a külügyek igazgatásában, segítségednek hasznát vehessük magunk, nemzetünk, hazánk érdekében" – írta 1618-ban Bethlen a jobbágyivadék Bojthi Veres Gáspárnak, aki egyike volt azon mintegy ezer ifjúnak, akiknek külhoni tanulmányait a fejedelem támogatta.
Bethlen legmaradandóbb alkotása a Kolozsvárott felállított, majd utóbb Nagyenyedre költözött Collegium Academicum, vagy ismertebb nevén a Bethlen Kollégium volt. Példáját öreg Rákóczi György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna is követte: sárospataki iskolájukban éveken át tanított Comenius.
Az oktatást és az anyanyelvi művelődést szolgálták a nyomdák: a kolozsvári Heltai-nyomda, a Bethlen által alapított gyulafehérvári fejedelmi nyomda, valamint az I. Rákóczi György hitvese, Lorántffy Zsuzsanna által létrehozott sárospataki nyomda. De számos erdélyi szerző műve jelent meg a Keresden, Váradon, Debrecenben, Kassán, Bártfán vagy Lőcsén működő nyomdákban, vagy a nevesebb protestáns központok (Heidelberg, Utrecht, Leiden) könyvsajtóiban. Bethlen pedig szigorúan meghagyta a nyomdászoknak, hogy "az könyvekben és írásokban válogatást nem tévén", "sine differatione" mindent nyomtassanak ki.
Oláh menyasszony
Brassói szász hölgy
Székely leány
Á. G.
