Gazdasági sikerek
Gazdasági sikerek
1867 után Magyarországon bámulatos gazdasági fejlődés vette kezdetét. Az ország adottságaihoz alkalmazkodó gazdaságpolitika és a beruházási kedv révén az ipari és mezőgazdasági termelés többszörösére nőtt. Új, korszerű módszerek alkalmazásával a magyar gazdaság külföldön is versenyképes volt. A gazdasági fejlődés együtt járt a társadalom átalakulásával, A társadalmi átalakulás vesztesei elégedetlenek voltak helyzetükkel, s önálló politikai érdekképviseleti szervezeteket hoztak létre.
Bármennyire ellentmondásos is volt a Monarchia politikai berendezkedése, az egymástól eltérő gazdasági adottságú és fejlettségű területek egységes piaccá kovácsolásához megfelelő keretet nyújtott. A neoabszolutisztikus rendszer sem volt a gazdasági fejlődés gátja, hiszen 1849-1867 között megtöbbszöröződött a magyarországi vasútvonalak hossza, a külföldi befektetések száma. Mindez azonban eltörpül a mögött a gazdasági fejlődés mögött, amit a Monarchia, s azon belül Magyarország 1867-1914 között produkált.
A gazdasági fejlődés törvényi hátterét a parlament biztosította. Az állami garanciák rendszere, a protekcionista gazdaságpolitika ösztönözte a külső és belső befektetőket. A Monarchia zárt piacrendszere előnyös volt mindkét birodalomfél számára. Magyarország biztos piacot talált agrártermékei, Ausztria és a hozzá tartozó tartományok pedig iparcikkei számára. A külföldi tőkebefektetések fellendítették a gazdaságot. 1867 után a magyar gazdaságba invesztált külföldi tőke aránya hatvan százalék volt, s negyven százalék a hazai forrás. A század végére ez az arány megfordult. Szintén a gazdasági növekedés intenzitását jelzi az a tény, hogy Magyarország részvállalása a Monarchia terheiben fokozatosan nőtt.
A népesség növekedése
A mezőgazdaság átalakulása
Az ipar fejlődése
A társadalom
"Nem lesz a tőke úr mirajtunk"
