Az ipar fejlődése
Az ipar fejlődése
A magyarországi ipari növekedés üteme bámulatosan magas volt. Az 1870-es években az ipari üzemek száma ötszáz körül járhatott, mintegy százezer munkással, a századvégen ez a szám már kétezer-hétszáz üzem háromszázezer munkással, a világháború kezdetén ötezer-ötszáz üzem hatszázezer munkással. A fenti számokkal arányosan nőtt a termelési érték is. 1867-ben még mindössze kilencezer lóerőnyi gép működött a gyárakban és üzemekben; 1914-ben ennek a százszorosa.
A magyar ipar ágazatai közül a legelőnyösebb helyzetben az élelmiszeripar, s annak egyes ágai voltak. A hazai malomipar még az osztrák malmokkal való versenyben is győztes maradt. A malomipar fejlődését elősegítették olyan protekcionista intézkedések, mint az őrlési forgalom intézménye (a Balkánról vámmentesen importálhattak búzát, ha kötelezték magukat, hogy lisztté őrölve exportálják); vagy a technikai újítások, például a kéregöntésű, rovátkolt hengerekkel dolgozó hengerszék alkalmazása. Az élelmiszeripar másik jelentős ágazata a cukoripar volt. A cukoripar fejlődése az osztrák cukorgyárak magyarországi vállalkozásainak beindulásával kezdődött. 1867 és 1890 között a cukortermelés kilencszeresére nőtt, s ennek nagy része exportra került. Jelentős növekedést produkált a szeszipar, ezen belül a sörgyártás is.
A bányaiparban a szén- és a vasérctermelés mondható kiemelkedőnek. A bányákban a vízi és az állati erőt fokozatosan felváltották a gőzgépek, a szállítópályák alkatrészeiben is egyre több volt a vas. A feketeszén termelése 1890-ig kétszeresére, a barnaszéné több mint hatszorosára növekedett. A szén- és vasérctermelésre épült a magyar nehézipar, amely immár kombinált üzemekben állította elő termékeit. A legnagyobb gyárak a vasérc kitermelését összekapcsolták a vas- és acélgyártással és a gépgyártással. A gépgyártásban a magyar közlekedési gépgyártás (Óbudai Hajógyár, Magyar Államvasúti Gépgyár, Első Magyar Vagongyár Rt.), az élelmiszeri és mezőgazdasági gépek gyártása volt jelentős; igaz, ez utóbbiakból az ország mindvégig behozatalra szorult. A modern ipari társadalom igényeit elégítették ki olyan gyárak, mint a Ganz Villamossági Művek vagy a Láng Gépgyár, s a hadianyaggyártással foglalkozó Weiss Manfréd Művek.
