Az egyetem
Az egyetem
Bár a besztercebányai Moller Károly Ottó nyitott egy kis magániskolát – nevével már II. Rákóczi Ferenc környezetében is találkozhattunk -, de egymaga az orvoshiányon aligha tudott segíteni, és még az sem segített, hogy Egerben, Zilahon, Pozsonyban és Nagyenyeden is voltak hasonló kezdeményezések, bábaképzők, borbélysebészi tanfolyamok. Ha országosan fel akartak lépni a kuruzslók ellen, ha háttérbe akarták szorítani a babonákat, s ha a bécsiek valóban enyhíteni akartak a magyarországi orvoshiányon, ha a gyógyfüvekben is járatos háziasszonyok, orvoskodó nagyasszonyok mellett a nehezebb esetekben a komoly orvosi tudással rendelkező városi és megyei orvosokkal is a magyarság segítségére akartak lenni, akkor Bécs ezt csak egyetlen módon tudta megoldani: kénytelen volt engedélyezni a nagyszombati Tudományegyetem orvosi fakultásának megnyitását, s emellett meg kellett sokszorozniuk a gyógyszertárak számát is.
Egerben már 1769-ben nyílt ugyan egy nyilvános orvosképző, de azt nem emelték egyetemi rangra, Nagyszombatban viszont orvosokat, gyógyszerészeket, s 1774-től sebészeket is képeztek. A nagyszombati orvoskarnak öt tanszéke volt, az egyiken az élettant és a gyógyszerészetet, a másikon a kórtant, gyógytant és belgyógyászatot adták elő, a harmadikon az anatómiát, a negyediken a sebészetet és szülészetet, az ötödiken a vegytant és a növénytant. Néhány évre rá az egyetem áttelepült Budára, 1784-ben pedig Pestre, ahol 1786-ban az orvosok és a sebészek képzését egységesítették. Az oktatás nyelve a latin és a német volt, s csak jóval később vált magyar nyelvűvé. Az egyetemi orvosképzés első tíz évében 55 orvos, 211 sebészmester, valamint 46 gyógyszerész és ugyanannyi szülészmester, továbbá 53 szülésznő kapott oklevelet, amely az ország egész területére érvényes volt, s e jogosítványt 1793-ban a birodalom egészére kiterjesztették.
Kezdetben a nem katolikus orvostanhallgatók csak licentiátusi képesítést nyerhettek, s csak az 1770-es évek végétől kaphattak teljes értékű diplomát protestánsok vagy zsidók. A Magyar Hírmondóban, vagyis az első magyar nyelvű újságban 1782. március 2-án ez a hír jelent meg: "A budai királyi universitás őfelségétől különös parancsolatot vett az eránt, hogy ezentúl az orvosi főbb szabadság, vagyis az orvosdoktorság nem katholikusoknak is azon módon, valamint a katholikusoknak megadassék. Most múlt böjtelő havának 21-dik napján abbéli méltósággal egy zsidó nemzetű s vallású, Öszterreicher Mánes József uram tiszteltetett meg. (...) A megnevezett orvosdoktor ki is nem régen a budai s más azon vidékbeli orvosságos vizekről bő és jeles remekírást adott világra, születésére nézve budai, ennek utána pedig a füredi savanyóvíznél hivatalos orvos lészen." És valóban így is lett, mert ahogyan a jelen enciklopédia más fejezeteiben is hivatkoztunk rá, Österreicher Manes József lett Balatonfüred első főorvosa.
