Meteorológia az egyetemen
Meteorológia az egyetemen
A meteorológiának az egyetemi kutatása, oktatása csak 1753-ban indult meg a nagyszombati egyetemen, s ott Weiss Ferenc megkezdte a rendszeres időjárási feljegyzéseket is. Ezek az 1777-ben Budára áthelyezett Tudományegyetemen 1781-től már modern műszerekkel folytatódtak, ugyanis 1780-ban Mannheimben létrejött egy tudományos társaság, amely 36 intézménnyel egyezett meg az észlelések összegyűjtésében, és Buda volt ennek az európai hálózatnak a délkelet felé eső legtávolabbi észlelőhelye. E megfigyelések akkor nyomtatásban is megjelentek.
Az első, budaiak által megtervezett és megszervezett megfigyeléseket egy másik tanár, Kmeth Dániel kezdte meg 1811-ben, aki azokat egy másik folyóiratban szintén leközölte. A Gellérthegyen 1848-ig gyűjtötték ezeket az adatokat, amelyekre később is utal az első nagyobb magyar nyelvű meteorológiai munka, a Kolozsvárott élt Berde Áron 1846-ban kiadott "Légtüneménytan s a két Magyarhon égalj viszonyai, s azok befolyása a növényekre és állatokra" című kötete.
Nemcsak Berde, de mások is felhasználták ezeket a táblázatokat, például a szőlészeti kutatás neves szaktekintélye, Schams Ferenc is, aki 1822-ben részletesen bemutatta könyvében Budát és Pestet, s összegzi, hogy évente átlagosan hány esős és hány havas napra számíthatnak az idelátogatók, s ő is ír arról, amiről a török utazó, hogy Budán milyen jó a levegő. Schams erre már tudományos magyarázatot is ad, s szerinte itt a vezető szélirány északnyugati, s ezért tud e város levegője folyamatosan tisztulni.
Egy másik szakember, az orvos Jankovich Antal az 1820-as évekről számol be, s leírja, hogy Budán azért is kedvező az éghajlat, mert a város közelében nincsenek mocsarak, s nem dolgoznak tímárok, mészárosok, szappanfőzők. Dorner József botanikus az 1840-es években naponta tíz alkalommal, kétóránként végzett meteorológiai megfigyeléseket, s feljegyezte a szélirány változásait is. 1851-től az országban összegyűjtött meteorológiai adatokat az "Osztrák császári és királyi központi meteorológiai és geodinamikai intézet" rendszerezte és jelentette meg évkönyveiben. Ebben az időben Magyarországon 14 kis meteorológiai állomás gyűjtött adatokat a bécsi intézet számára. Később a Kárpát-medence egészének éghajlatát próbálta bemutatni Hunfalvy János akadémikus az 1860-as évek közepén megjelent kötetében.
