Az építészet feladatai
Az építészet feladatai
Az egész házat egységben szemlélő tervezés megindulásában Magyarországon döntő szerepe lehetett H. Muthesius Az angol ház c. könyvének. Fő jellemzői (a ház, enteriőr és kert egysége, a belső szerint alakuló külső, a helyi anyagok használata, a megrendelő igényeinek figyelembevétele) követelményként fogalmazódtak meg ezután. Ilyen házközpontú szemlélettel rendezte anyagát A magyar nép művészete c. könyvsorozatában Malonyay Dezső (1907-től), s ennek jegyében indult az építész Málnai Béla A Ház c. folyóirata is (1908-11). Az építésznövendékek számára kiírt pályázatok közül az 1907-es, műteremház tervezésére szólító fogant hasonló gondolatok jegyében. (A kor műteremházai ennek az ars poeticának hordozói: Budapest, Százados úti művésztelep, Kós Károly sztánai háza, Vigand Ede műteremháza Vaszary János számára Tatán, Medgyaszay István műteremházai Gödöllőn stb.) Az Angliát járt Vigand Ede 1910-ben írta le A ház c. cikkében angolos elképzeléseit, majd A kert és virágai címűben (1911) a magyar virágoskert hagyományait ápolva egészítette hármas egységgé az egymásra hatásokból szerveződő ház-enteriőr lényegi azonosságát.
Alighogy megindult a modern szellemű lakóháztervezés Magyarországon, a kertes házak szervezett telepítésének igénye is felmerült, mégpedig szociális lakásépítési programként és villanegyedekkel kapcsolatban. Mindkét esetben meghatározó volt E. Howard A holnap kertvárosai c. könyve (1902), s hátterükben a főváros lakosságának hirtelen felduzzadása állt (50 év alatt, 1900-ra 180 000-ről 730 000-re nőtt a lakosság száma).
