Az esztergomi építkezések
Az esztergomi építkezések
A középkori magyar építészet bizonyosan legfényesebb épületéből, az esztergomi érseki székesegyházból a török kori pusztulás és maradványainak múlt században történt eltakarítása csak apró töredékeket hagyott. A közöttük fennmaradt hatalmas, antikizáló stílusú korinthoszi fejezetek azt tanúsítják, hogy a 12. század első felében nagyszabású építőtevékenység folyt a székesegyházon. Nem tudjuk pontosan, hogy az épület mely részéhez tartozhattak ezek. Mivel azonban egy 1156-os oltárszentelési adat az oltár helyeként a szentély előtti területet nevezi meg, valószínűleg a templom főszentély felőli, keleti végén kezdték meg a munkákat. Más töredékek állatalakos díszítményei azt tanúsítják, hogy a közeli Dömösön, a fentebb említett építkezésen is esztergomi mesterek működtek a 12. század első felében.
A székesegyház nyugati homlokfala elé tágas, kétszintes előcsarnokot emeltek. Ebből az előépítményből nyílt a főhajóba a székesegyház "Ékes kapuja" a Porta Speciosa. Építését Benedetto Antelami parmai környezetéből származó mesterek kezdték el, de a jelek szerint később észak-franciaországi, vagy Rajna-vidéki mesterek is bekapcsolódtak a munkába. A kapu szárköveit és timpanonját borító színes kőberakást ők készítették. A bélletes kapuzat fő építőanyaga az Esztergom közelében bányászott gerecsei vörösmárvány volt, amelyet más színű, fényesre csiszolt, berakott kövekkel díszítettek. A festői hatású technika szülőhazája Bizánc, de a 12. században már Itáliában és elszórtan Nyugat-Európában is alkalmazták. Amint egy 18. századi festményen látható, a kapun Szűz Mária, Szent Adalbert és Szent István alakján kívül élő személyként megjelent III. Béla és Jób érsek képe is, vagyis 1196, Béla király halálának éve előtt már készen volt.
A Várhegy déli fokán magasodó ősi királyi vár megújítása a székesegyház építésével párhuzamosan folyt a 12. század folyamán. A korábbi épület helyén emelt ötszögű lakótorony és hosszanti palotaszárny antikizáló tagozatait és oszlopfőit ugyanazok a mesterek faragták, akik a székesegyházon is dolgoztak. Egy királyi oklevél szerint 1198-ban még befejezetlenül állt e palota.
