A kárpát-pannon térség lemeztektonikai modellje (Csontos László–Vörös Attila)
A kárpát-pannon térség lemeztektonikai modellje
(Csontos László–Vörös Attila)
(Csontos László–Vörös Attila)
Ha összevetjük a Tethys fejlődésének felső-kréta, viszonylag jól visszakövetkeztethető helyzetét a középső-juráéval, amikor térségünkben egyszerre a legtöbb óceán létezett, a következő történésekre kell megoldást keresnünk: hogyan szakadtak le a térség kontinentális egységei Európáról és Afrikáról a triász és jura folyamán; hogyan záródtak be a felső-jurában–alsó-krétában az óceánok; s miként hajlott önmagára a középső–felső-kréta folyamán kifliszerűen az Ausztroalpi–Dinári és a Tisza–Géta-kontinens.
Mindezen folyamatok mozgatórugója, mint a magmatizmus bemutatása kapcsán már említettük, az Európai- és az Afrikai-lemez egymástól eltérő mozgása volt, amit az Atlanti-óceáni aljzat mágneses anomáliáiból fejtettek meg. E mozgás igen hosszú ideig a két kontinens jelentős oldalirányú eltolódása, távolodása volt, amit azután kisméretű közeledés követett.
Perm-triász események
Jura események
Kréta események
Felső-kréta–paleogén események
A legfiatalabb lemeztektonikai események
Mi történt tehát?
