Mezozoikumi magmatizmus és lemeztektonika (Harangi Szabolcs)
Mezozoikumi magmatizmus és lemeztektonika
(Harangi Szabolcs)
(Harangi Szabolcs)
Párnaláva-kőzetek, óceáni kőzetlemezek maradványai, andezit rétegvulkánok kőzetemlékei, lamprofír kőzettelérek – egy csaknem 200 millió év időtartamú földtörténeti eseménysor tanúi. Hogyan rekonstruálhatók régiónk 250–65 millió évvel ezelőtti lemeztektonikai folyamatai e kőzetdokumentumok segítségével?
A Kárpát-medence kialakulása, valamint a felszínén található kőzetek jelentős részének képződése csupán az utóbbi mintegy 20–25 millió évben zajlott le. E „fiatal” kőzettakaróból csak elszórtan bukkannak elő idősebb kőzetek. Közülük a magmás kőzetek igen nagy segítséget nyújtanak a régmúlt jelentősebb lemeztektonikai eseményeinek megértésében. A magmás kőzetek keletkezése ugyanis jól meghatározható tektonikai területekhez köthető: egyrészt óceánközépi hátságokhoz, amelyek mentén új óceáni kéreg keletkezik; másrészt óceánok pereméhez, szubdukciós zónákhoz; harmadrészt kontinentális litoszféra-lemezek felhasadásával keletkező hasadékvölgyekhez, ún. riftekhez; negyedrészt pedig óceáni vagy kontinentális lemezek belső területeihez, elvékonyodott litoszféra alatt kialakuló ún. „forró foltokhoz” vagy „pontokhoz”. Hogyan nyerhetők ki a Föld néma kőzetdarabjaiban rejlő információk? Ehhez mindenekelőtt a geokémia tudományága nyújt nélkülözhetetlen segítséget (lásd a Geokémia című részt), hiszen a képződési körülmények messzemenően befolyásolják a magmás kőzetek kémiai összetételét. Szerencsére a kárpát-pannon térségben a mezozoikum minden időszaka hagyott némi magmás nyomot maga után. A kőzetdokumentumok tehát rendelkezésre állnak, az 1990-es évek elején fellendült intenzív kutatások pedig jelentős mennyiségű geokémiai adathalmazt eredményeztek. E mozaikdarabokból most már „csak” össze kell raknunk a mezozoikum eseménysorát. Először azonban tekintsük át a mai Magyarország területére eső mezozoikumi magmás képződményeket.
