Alsó-Tiszavidék
Alsó-Tiszavidék
A Tiszaföldvár alatt fokozatosan kiszélesedő, az országhatárig terjedő, a Duna–Tisza közi hátság és a Körös–Maros közötti síkság által közrefogott, igen alacsony (80–85 méter tengerszint feletti magasságú) terület kelet felé fokozatosan emelkedik, ezért határvonalának megrajzolása ott nem teljesen egyértelmű. Nyugaton a Duna–Tisza közi hátság pereme éles választóvonalat rajzol.
A táj kialakulását a miocéntól napjainkig tartó süllyedés és feltöltődés jellemezte. Mai felszínének jelentős részét holocén üledékek borítják. A holocén alluviális síkságot holtágak, morotvák, eróziós peremmel kiemelkedő szélfelhalmozódási formák teszik változatossá.
Fontos természeti kincsei a területnek az ásvány- és hévizek, valamint az algyői kőolaj- és földgázmező. Mi több, az Alsó-Tiszavidék az ország napfényben leggazdagabb tája, amit hőigényes kultúrákban hasznosítanak (pl. szegedi paprika). A Tisza- és a Maros mentén a ligeterdők, valamint a lakiteleki Tőserdő fűz-nyár-tölgyes ligeterdei védett természeti értékek.
