Észak-alföldi hordalékkúp-síkság
Észak-alföldi hordalékkúp-síkság
Az Északi-középhegység előterében a Közép-Tiszavidék irányába lejtő terület, amely a Gödöllői-dombságtól kelet-északkeleti irányba a Szerencs-patak völgyéig húzódik.
A hordalékkúp-síkságot az Északi-középhegységből az Alföldre érkező folyók építették. A közép-alföldi területek erőteljes süllyedése miatt legyezőszerűen kiszélesedő, vastag hordalék-kúprendszer alakult ki. A vízfolyások – a hordalékkúp-fejlődés törvényszerűségeinek megfelelően – gyakran változtatták futásirányukat, miközben mélységében-szélességében egyaránt változatos szemcseösszetételű üledéket halmoztak fel. A hordalékkúpok épülése a pleisztocén végéig tartott. Akkor a szerkezeti mozgások következtében a Tisza a jászsági süllyedék irányába fordult és kettészelte a déli-délkeleti irányba nyúló hordalékkúpokat.
A hordalékkúp-síkság felszínére – a felszínfejlődésből adódóan – a folyóvízi formák (holtágak, morotvák) jellemzőek. A hordalékkúp-síkság magasabb, szárazabb részein a pleisztocén végén futóhomokformák is képződtek, amelyeket többnyire köpeny borított be. Az antropogén formák közül a Csörsz-árok, a kunhalmok, az agyag- és vályoggödrök, valamint a kavicsbányák tavai a legjellemzőbbek. A hajdani erdőssztyepet az ember teljesen átalakította.
