A harmadik (Ferenc József-i) katonai felmérés
A harmadik (Ferenc József-i) katonai felmérés
A második felmérést még nem fejezték be teljesen, amikor a korszerűbb felmérési eszközállomány és az 1862-ben kezdett új egységes háromszögelési hálózat lehetővé tette, a kiegyezés utáni ipari és hadászati fejlődés pedig megkövetelte az új 1:25 000 méretarányú felmérés megindítását. A Katonai Földrajzi Intézet által végzett térképezéshez korszerű alapot biztosítottak a nagypontosságú csillagászati helymeghatározások, a teodolittal mért háromszögelési pontok és a meginduló szintezések. Síkrajzi alapként a kataszteri térképek szolgáltak, amelyeket mérőasztal-felvételekkel, iránytűs és aneroidos mérésekkel és vertikális szögek meghatározásával egészítettek ki. 1871-től áttértek a méterrendszerre.
)
Battonya területének ábrázolása az első és második katonai felmérési térképen
A térképek vetületéül a Lichtenstern porosz katonatiszt nevéhez fűződő poliéder-vetületet választották, ferrói kezdőmeridiánnal. Ez a vetület a nagyobb területeknek – pl. országoknak – egyetlen síkon való ábrázolásakor keletkező tekintélyes torzulásait úgy csökkenti a megengedett mértékűre, hogy a Föld felületét a szélességi és hosszúsági körök alkotta fokhálózat szerint kisebb egységekre (foktrapézokra) bontja. A foktrapézok oldalméreteivel külön-külön egy-egy síktrapézt állítanak elő. A felosztáshoz választott foktrapéz-méret a térképmű méretarányától, illetve a kívánt pontosságtól függött, így pl. az 1:200 000-es térképszelvények oldalai egy-egy földrajzi foknak megfelelő méretűek voltak. Innen kapták foktérkép elnevezésüket.
A poliéder-vetületben készült térképeken mind a szögek, mind a területek torzultak, bár csak kis mértékben; viszont a csatlakozó térképlapokat nem mindig lehetett hézag nélkül egymás mellé illeszteni. A pillacsíkos domborzatábrázolás helyett Lehmann-féle csíkozást alkalmaztak. A térképeket 1:75 000 méretarányúra kisebbítve ki is nyomtatták. (A korábbi felmérések csak kéziratos anyagok voltak a legfelsőbb hadvezetés részére.)
Az 1:75 000 méretarányú fekete-fehér Spezialkarte levezetett térképei: a polgári használatra készült, színes, 1:300 000 méretarányú Generalkarte von Zentraleuropa, a fentebb említett 1:200 000 méretarányú Generalkarte von Mitteleuropa, majd a Bonne-féle területtartó képzetes kúpvetületben szerkesztett 1:750 000 méretarányú Übersichtskarte von Mitteleuropa. A térképsorozatot elkészülte után 12, illetve 18 év alatt kétszer felújították, és javítva is megjelentették titkos térképként, csak a hadsereg részére.
A csatlakozó térképlapok hézagai poliéder-vetületben
1875-ben az Osztrák-Magyar Monarchia magassági nullszintjét Triesztben, a Molo Sartorión elhelyezett mareográf házacskáján, a mért középvízértéknél 3,352 méterrel magasabban fekvő magassági jelre rögzítették. Hazánkban a kiinduló magassági főalappont, a Velencei-hegységben, Nadap község határában fekvő ún. ősjel értékét 173,838 m adriai tengerszint feletti magasságban határozták meg.
