Iskolai térképek
Iskolai térképek
A század végén a magyar nyelvű iskolai oktatás térképekkel való ellátására úttörő kísérlet indult az Oxfordban és Göttingenben tanult Budai Ézsaiás (1766–1841), a debreceni református kollégium professzorának vezetésével. A kollégium tógátus diákjait tanáruk megismertette a térképek szerkesztésének alapjaival és a rézmetszés mesterségével. 1800-ban jelenik meg első munkájuk, az „Oskolai Új Átlás az alsó classisok számára”, amelyet hamarosan követ a történelmi (1801) és a felsőbb osztályoknak szánt térképgyűjtemény (1804) is. Az iskolai oktatásban igen fontos szemléltetőeszközt, kéziratos földgömböt is készítettek, az első nyomtatott magyar nyelvű föld- és éggömb viszont – Nagy Károly szerkesztésében – csak 1840-ben, külföldön jelent meg.
A debreceni kollégiumban tanult a korszak legtehetségesebb rézmetszője, Karacs Ferenc (1770–1838) is, aki számos térképmű készítésében működött közre, de pesti műhelyében maga is adott ki oktatási célú térképeket. Magyarország és Erdély térképei után kiadott jelentős munkája, az „Európa Magyar Atlasa” című sorozata (1834–38) azonban halála miatt nem lehetett teljes. A későbbi magyar nyelvű oktatási világatlaszok – Vállas Antal, Bucsánszky Alajos és Fényes Elek szerkesztésében – külföldi munkák magyarított változatai voltak.
)
A debreceni rézmetsző deákok „Oskolai Ó Atlas”-ának lapja (1801)
