Tünde
Tünde – tündérkirálylány, Vörösmarty Csongor és Tünde c. drámájának egyik címadó hőse. A daliás királyfi, Csongor szerelmére áhítozott, és azért ültetett tündérfát a boszorkánydombon, hogy annak éjjel érő almáival odacsalja vágyott kedvesét. Ez sikerült is neki egy alkalommal, de ezután vissza kellett térnie Tündérországba, s csak az a remény éltette, hogy a szerelmes Csongor megtalálja a hozzá vezető utat. A maga módján ő is igyekezett elősegíteni a majdani találkozást, de hamar be kellett látnia, hogy halhatatlansága miatt sohasem lehetnek igazán egymáséi. Ezért önként vállalta a rövid, de szerelmi boldogságot ígérő földi életet, és sikerült is kedvesére rátalálnia. Útján végig elkísérte őt Ilma, Balga asszonya, akit ő egyszerű parasztlány voltából emelt maga mellé a tündér-létbe. – ~ a darab legeszményibb, leglégiesebb alakja, ami illik is tündér-voltához. Bizonyosnak tekinthető, hogy benne a reménytelenül imádott Perczel Etelkát idealizálta a költő, akit a korábban írt Zalán futásában az élettelibb Hajna alakjában örökített volt meg. A figura lényegi vonásai azonban már eleve adva voltak Gyergyai (Gergei) Albert Árgirus királyfiról szóló széphistóriájának tündérleányában, amely mű Vörösmarty darabjának forrása volt.
