hikszoszok
hikszoszok, hükszoszok: egy népcsoport neve, amely talán a ® hurriták kötelékébe tartozott. Kr. e. 1700 és 1580 között uralmuk alatt tartották Egyiptom egy részét, és Egyiptom tört.-ében a 15. és 16. dinasztia korát jelentették. Egy kezdeti időszakban (kb. Kr. e. 1700–1610; 15. dinasztia) uralmuk Egyiptom D-i részére és Nubiára is kiterjedt. Később (kb. Kr. e. 1610–1580; 16. dinasztia) csak Egyiptom É-i része és Palesztina D-i része volt a kezükön. Az egyiptomi – Manethóntól félreértett – ~ elnevezés a. m. ’az idegen országok ura’. A tulajdonnevekből biztosan kikövetkeztethető, hogy szemiták is voltak köztük, sőt, hogy a szemiták képviselték a többséget, így az újabb szerzők (A. Alt, J. Säve-Söderbergh, J. Koenig) a ~ uralmát Egyiptomban, valamint a palesztinai amoriták egy benyomulását is az Egyiptomba békésen betelepedett ázsiaiak hatalomra jutásaként próbálják magyarázni. Egytiptomban a ~nak Avarisz volt a fő támaszpontjuk, Palesztinában egyebek közt Jerikó és Szichem. Egyiptomban saját főistenüket azonosították Tanisz (® Szoán) város istenével (Szutech v. Széth). Arra törekedtek, hogy külsőleg minél jobban beleilleszkedjenek az egyiptomiak életébe. A ~ mellett különféle kis helyi fejedelmek is uralomra juthattak. A Kr. e. 16. sz.-ban a thébai dinasztia vezetésével felszabadító harcok indultak a ~ ellen, amelyek végül Palesztina, ill. Szíria meghódításához vezettek. Az egyiptomi szövegek rendszerint agyonhallgatják a ~at v. csúfnéven említik őket. A zsidó apologéták és a korakeresztény egyh.-i szerzők a hellén tudósokat követve Józseffel és testvéreivel azonosítják a ~at. Ma inkább úgy látjuk, hogy a ~ uralma idején Izr. fiainak némely törzsei átmenetileg betelepedhettek Egyiptomba.
