körülmetélés
körülmetélés: A ~ szokását vsz. az egyiptomiaktól vették át Izr. fiai, akiknél már az óbirodalomban el volt terjedve (® mumifikálás); a ® filiszteusok körében ismeretlen volt (1Sám 14,6). Az indogermán népeken kívül a mongolok sem ismerik, ugyanakkor Afrika, Amerika és Ausztrália primitív törzsei körében elterjedt szokás. A babilóniaiakat és az asszírokat illetően nincsenek megbízható adataink. Jer 9,25 kk. és Ez 32,22–32 felsorol néhány népet a ~sel kapcsolatban. Izr.-ben a szokás ősiségére utal, hogy éles követ használtak a ~hez (Kiv 4,25; Józs 5,2). Némely népnél a fiúkon kívül a lányokat is körülmetélik; Izr. fiai körében csak a fiúkra korlátozódott a ~. Az incisiótól (az előbőr egyszerű bevágása) eltérően a circumcisio (a legtöbb népnél ez terjedt el, így Izr. fiai körében is) a makkot fedő előbőr teljes eltávolítása. A szokást orvosi v. higiéniai szempontok nem magyarázzák kielégítően, ha belejátszottak is a szokás elterjedésébe; a ~ voltaképpen a serdülők rítusa, egyfajta felavatási ceremónia, a férfivá érés kinyilvánításának formája. Legtöbbször serdülőkorban kerül rá sor. Hogy Izr.-ben eredetileg mi volt a ~ értelme, arról a hagyomány nem nyújt világos képet (Ter 17,23–27; Kiv 4,25: ® vérvőlegény); (Józs 5,2–10), de már korán a ® szövetség (ApCsel 7,8), a Jahvéhoz (már Kiv 4,25 is így értelmezi) v. az izr. kultikus közösséghez tartozás (12,48; Róm 4,11: a hitbeli ® megigazulás pecsétje) jele; mint ilyen egyszersmind emlékeztető jel is a szövetségből adódó kötelezettségekre (MTörv 30,6; Jer 4,4; Ez 44,7; Róm 4,11; Gal 5,3); ugyanakkor a többi népektől, elsősorban a filiszteusoktól való elkülönülésnek is a jele (Bír 14,3; 1Sám 14,6; 2Sám 1,20 stb.). Innen érthető, hogy a szokás bevezetését Ábrahámnak (Róm 4,9: a körülmetélt) tulajdonították (Ter 17,9–14). Azok a helyek, ahol számolni lehet a papi törv.-hozás hatásával, így a 17,12; Lev 12,3 a ® születés utáni 8. Napra teszik a ~t (vö. Fil 3,5). Jn 7,22 szerint szombaton is el lehetett végezni. Az ÓSz és az ÚSz szétszórtan található megjegyzéseiből arra lehet következtetni, hogy a ~t a családapa végezte (később az ún. mohel feladata lett); legalábbis az úsz-i időben a ~hez hozzátartozott a ® névadás is (Lk 1,59); az előírásokat aprólékosan igyekeztek megtartani. IV. Antiokhosz Epiphanész halálbüntetés terhe alatt megtiltotta a ~t (1Mak 1,48.60; 2Mak 6,10); hellenista zsidók ez időben művi úton pótoltatták előbőrüket (vö. 1Mak 1,15; vö. 1Kor 7,18). – A ’körülmetéletlen’ már az ÓSz-ben átvitt értelmet kapott. Így szó van az ÓSz-ben körülmetéletlen (= hasznavehetetlen) gyümölcsfákról (Lev 19,23), körülmetéletlen ajkakról (= gyatra, ügyefogyott beszédkészségről: Kiv 6,12.30), körülmetéletlen fülről (Jer 6,10), szívről (Lev 26,41; Ez 44,9; Jer 9,26; ApCsel 7,51), sőt körülmetéletlen (= bűnös) testről (Ez 44,9; Kol 2,13), előbőrről is. Ugyanígy olvashatunk a gyümölcsfák előbőréről (Lev 19,23), továbbá a szív előbőréről, amelyet el kell távolítani (Jer 4,4), a szív ~éről (MTörv 10,16; 30,6; Róm 2,29: „nem betű szerint, hanem lélek szerint”), innen érthető a Kol 2,11: „benne (= Krisztusban) vagytok körülmetélve, nem kézzel, hanem az érzékies test levetésével, a krisztusi körülmetéléssel”. Pál szerint a Krisztusban (akit szintén körülmetéltek; Lk 2,21) való hittel a ~ értelmét vesztette, túlhaladott lett (Gal 5,6; 6,15; Kol 2,11); Pál szenvedélyesen szembeszállt azokkal, akik a pogányságból megtért keresztényekre rá akarták kényszeríteni a ~t (Róm 4,12; Gal 2,3; 5,6; 6,15; Kol 2,11); az ® apostoli zsinat elfogadta nézeteit (ApCsel 15,1–20; Gal 22; Róm 4,12).
114. A körülmetélés egyiptomi ábrázolása egy Szakkara melletti sírból az Óbirodalom idejéből
