puszta
puszta, sivatag: Palesztinában a ~ szinte sehol sem homoksivatag, hanem mészkőhegy, ahol csak a csapadék hiánya az oka annak, hogy a növényzet gyér. Helyenként csaknem teljesen hiányzik a növényzet (tűzkő- v. sósivatag). A ~ban tehát a vegetáció (bogáncs, tövis: Bír 8,7.16; Jer 17,6; ® tamariszkusz) teljesen a ® harmattól függ. A ~ lakói a ® nomádok. A Biblia szerzői számára a ~ lakatlan (Jób 38,26; Jer 2,6; 9,1.11), elhagyatott (Iz 27,10; vö. 6,11; 7,16), nincs rajta növényzet (41,19; 51,3; Jer 4,26), kietlen (MTörv 32,10), kiaszott és víztelen (Iz 35,1.6; 41,18 kk.; 43,19 kk.; Ez 19,13; Oz 13,5), sötét (Jer 2,6.31), veszélyes (Siral 5,9), a ® démonok, a vadszamár és más vadak tanyája (Jób 24,5; 39,5 kk.; Iz 30,6; Jer 2,6.23–24). Ezenkívül még más veszedelmek is fenyegetik az embert a ~ban (éhség, szomjúság, kígyó stb.). A különféle pusztaságok a helységekről v. az ott élő nomád népcsoportokról kapták nevüket. A ~ teol.-jára nézve ® kivonulás Egyiptomból,® pusztai vándorlás.
