fogadott ünnep
fogadott ünnep: helyi → ünnep, amelyet munkatilalommal, ájtatossággal, istentisztelettel, fogadalmi búcsúkkal ünnepelnek. Keletkezésüket többnyire valamely elemi katasztrófából való megszabaduláshoz (tűzvész, árvíz, járvány) vagy valamely történeti eseményhez, főleg a török, tatár csatározásokhoz fűzik; a valódi ok emlékének homályba merülésekor → szokásmagyarázó mondákkal magyarázzák eredetét. Gyakori Győr-Sopron megyében; Fertőhomok községben pl. Szent György napjától Szent Ivánig minden szombat délutánja volt munkatilalommal; hasonló fogadott ünnepeket ismertek Lövőn, Újkéren stb. is. Széken (v. Szolnok–Doboka m.) az 1717. évi tatárpusztítás emlékére augusztus 24-én (Birtalan napja) tartanak fogadott ünnepet. A Balaton-parti községekben a vízen történt balesetek emlékére tartottak fogadott ünnepet. A fogadott ünnephez tartozhatott harangozás és körmenet is, pl. Szolnokon az 1744-es dögvész emlékére tartottak zászlós körmenetet teljes munkaszünettel. Komáromban az 1783-i földrengés emlékére a Péter-Pál nap utáni vasárnapon tartottak a r. k.-ok fogadalmi körmenetet. Ugyanekkor a ref. és ev., valamint a gör. kel. templomokban is megemlékeztek a természeti csapásról. Gyulán az 1950-es évek végéig egy 18. századi pusztító vihar emlékére pünkösd harmadik napján minden felekezet fogadott ünnepet tartott. – Ha a fogadott ünnep valamely népszerű szent napjához fűződött, szobrához körmenetben vonultak. – Irod. Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos: Vallásos élet (A magyarság néprajza, IV., Bp., 1941–43); Hetényi János: Fogadott ünnep és mondája Fertőhomokon (Ethn., 1948).
Fogadalmi tárgy
Felső képek: Viasz fogadalmi tárgyak: tehén, bárány – Középső képek: szem, disznó – Alsó képek: alak, szív (Mind: Nyírbátor, Báthory István Múzeum)
Kéz, viasz fogadalmi tárgy, Nyírbátor, Báthory István Múzeum
Láb, viasz fogadalmi tárgy, Nyírbátor, Báthory István Múzeum
Kakas, viasz fogadalmi tárgy, Nyírbátor, Báthory István Múzeum
Tyúk, viasz fogadalmi tárgy, Nyírbátor, Báthory István Múzeum
Dömötör Tekla
